Az általunk fölvázolt ábra a művészeti oktatásnak és gyakorlatnak egy olyan lehetséges modelljét kívánja bemutatni, amely a társadalmi folyamatokból és azok tematizálásából indul ki. Az ábrában megjelenő kulcsszavak szerintünk elengedhetetlen részei a kortárs művészetről való gondolkodásnak és magának az alkotásnak is.

Kiindulópontunk alapjául maga a társadalom és az ebből következő társadalmi kérdések szolgálnak. E témakör kortárs művészeti integrálásához egyfajta projektelvű szemlélet társítható. Az utóbbi évek művészeti praxisában, a folyamatosan változó művészetfogalom egy dematerializálódott gyakorlatot feltételez. Sokkal inkább beszélhetünk folyamatalapú projektekről, amelyek a társadalommal interakcióba kerülve egyfajta oda-visszacsatolást feltételeznek.

Mindezekhez nagyban hozzájárul a művészek kritikai attitűdje, amelyhez a társadalomtudományok különböző területei szolgálnak referenciapontként.

A társadalmi problémákra ez a fajta művészeti gyakorlat kérdésekben reflektál, amelyek ugyanakkor gyakran erős állásfoglalások is. Véleményünk szerint az ilyen típusú művészeti gyakorlat a kortárs művészet fogalmának és lehetséges oktatási modelljének egy fontos szegmensét reprezentálja, amely a művészeti praxis lehetséges végcéljaként változásokat és víziókat feltételez.