1989. november 13-án a Magyar Képzőművészeti Egyetemen megalakult a Diákönkormányzat, amely 1990. március 1-jén tartotta az első fórumát. Az eseményen a hallgatók olyan követeléseket fogalmaztak meg, mint az egyetemi autonómia, a felvételi eljárás nyilvánossága, a szabad tanárválasztás, az egyetemi ’szamárlétra’ megszüntetése, a művészdiploma függetlenítése az intézménytől, stb. A korabeli történések két olyan aktív szereplőjével beszélgetünk, akik azóta is az MKE-hez kötődnek. A beszélgetés során arra keressük a választ, hogy mi történt az azóta eltelt több mint 20 év alatt, mennyiben valósultak meg az akkori követelések, hogyan értelmezhetők a jelenből nézve a rendszerváltás korának szándékai?
Résztvevők: Bakos Gábor, Szegedy-Maszák Zoltán

Az esemény dokumentációja:


A negyedik modell IV. - Jovanovics György visszaemlékezése

A beszélgetés második részének videódokumentációja hamarosan

Az esemény teljes hanganyaga:

(letöltés)


Történeti dokumentumok és kronológia

Az MTV Nap-kelte című műsora Kiss István rektorral, Szegedy-Maszák Zoltán hallgatói képviselővel és Kalmár Bélával, a TDDSZ képviselőjével, 1990 április 1.

Az MTV Nap-kelte című műsora Kólya Dániel és Segesdi György rektorhelyettesekkel, Szegedy-Maszák Zoltán hallgatói képviselővel, 1990. április 8.

Az MTV Napzárta című műsora Kólya Dániel rektorhelyettessel, Csörgő Attila, El-Hassan Róza és Szegedy-Maszák Zoltán hallgatói képviselőkkel és Iván Gáborral, az OFÉSZ képviselőjével, 1990. június 4.

Csörgő Attila – Szegedy-Maszák Zoltán – ?: Más világ. Beszélgetés a Körösényi-osztállyal. Epreskerti szobrászműterem, 1990.

Kronológia

1989. november 13-án a Képzőművészeti Főiskola hallgatói létrehozzák a Diákönkormányzatot.

1990. március 1-én a Diákönkormányzat Diákfórumot rendez, ahol a hallgatók elfogadják Bakos Gábor és Szegedy-Maszák Zoltán kiáltványát, és megfogalmazzák a Főiskola strukturális átalakítását célzó 8 pontos követelésüket. A kiáltvány a vezetőség lemondását, a tisztségek nyílt megpályáztatását és hallgatói részvétellel történő, demokratikus döntéshozatalt követel. A követelések a sajtóban is megjelennek.

1990. március 14-i ülésén az Egyetemi Tanács (ET) a 8 pont többségét elfogadja, a kiáltvány követeléseit elutasítja.

1990. március 29-én az ET utasítására a hallgatók körében bizalmi szavazást tartanak, amelyen az egyetem vezetősége és az ET tagjainak egy része nem kap bizalmat. A szavazásnak nincsenek lényegi következményei, a hallgatói véleményezéseket érvénytelenítik és titkosítják.

1990. áprilisában Kiss István rektor a nyugdíjazását kéri, a minisztérium megbízza az ET-t az új rektor kinevezésének előkészítésével. Az ET felállít egy hallgatókból és oktatókból álló választmányt, amelynek feladata a rektorjelölés előkészítése. Kiss István nyugdíjazásáig szabadságra megy, a Főiskolát Kólya Dániel rektorhelyettes vezeti.

1990. május 17-én a Diákfórum bizalmatlanságát fejezi ki az ET-vel és a rektorjelölési eljárással kapcsolatban, és Beke Lászlót, Birkás Ákost és Jovánovics Györgyöt javasolja a Főiskola vezetésére, a nyilatkozatot eljuttatják az MTI-hez.

1990. május 24-én a hallgatók egy csoportja felrajzolja Beke, Birkás és Jovánovics nevét a Főiskola épülete előtti járdára.

1990. június 1-én Kólya fegyelmi eljárást indít „nyilvánossággal való visszaélés miatt” a Főiskola három hallgatója, Csörgő Attila, El-Hassan Róza és Szegedy-Maszák Zoltán ellen.

1990. június 4-én a TV2 Napzárta című műsorában nyilvános vitára kerül sor Csörgő, El-Hassan, Szegedy-Maszák és Kólya között.

1990. június 6-án Kólya levelet ír a minisztériumnak, amelyben a hallgatók „egy magát forradalminak nevező, durván radikális (valójában »lázadó«) szárnyáról” ír, és kifejezi a Főiskola elkötelezettségét a „reformgondolatok” mellett.

1990. június 8-án Kólya a minisztérium által országosan elrendelt „átmeneti időszakra” hivatkozva felfüggeszti a fegyelmi eljárást.

1990. június 27-én az ET Sváby Lajost választja ideiglenesen megbízott rektornak.

1990 szeptemberében három koncepció készült a Főiskolán zajló művészeti és elméleti oktatás megújítására: Peternák Miklósé az intermédia szakról, Beke Lászlóé egy interdiszciplináris szakról és György Péteré az elméleti oktatás feladatairól.

1990 őszén 17 új oktató kerül a Főiskolára, közöttük Beke László, György Péter, Farkas Ádám, Jovánovics György, Körösényi Tamás, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Peternák Miklós, Sugár János.

1990. november 30-án az új ET hosszú vita után megerősíti ideiglenes tisztségében Sváby-t, majd december 12-én dönt arról, hogy az új rektor jelölésére a szemeszter végén kell sor kerülnie.

1991. január 14-én a Rektori Tanácsi (RT) ülésen kiderül, hogy a minisztérium a november 30-i döntés alapján elindította Sváby kinevezését. Az RT György Péter, Bakos Gábor és Szegedy-Maszák Zoltán javaslatára, hosszú vita után úgy dönt, hogy a rektorválasztás kerüljön a február 13-i ET napirendjére. A rektorjelölés végül elmarad, a köztársasági elnök véglegesíti Sváby Lajost.