PUBLIC ART - Köztéri mûvészet

A reprezentatív jellegû és tradicionálisan értelmezett "köztéri szobrászat" fogalmát mûfajilag és tartalmilag is kitágító, a 60-as évek kommunikációs igénnyel fellépô társadalmi mozgalmaival párhuzamosan kialakuló "galérián kivüli mûvészet"-re alkalmazott terminus, mely a társadalmi nyilvánosság tereiben és annak problémáihoz kötôdô, kötetlen mûfajú, legtöbb esetben helyspecifikus és minden esetmeb kontextusfüggô, a mûvészek bevonásával, vagy mûvészek kezdeményezésre létrejövô, viszont elsôdlegesen a nem mûvészet-orientált közönségréteget megcélzó illetve bevonó, s e közönség felôli visszacsatolás igényén alapuló tevékenységeket foglalja magába. A fogalom a 90-es években vált bevetté és elterjedtté.

"A ´public art´ legtöbb esetét a nyilvánosság (közönség) közvetlen, megélt valóságai és a mûvészeknek ezekhez a valóságokhoz való tényleges kötôdésre, a politikai és társadalmi változásokban való részvételre irányuló igénye közötti diszkontinuitás jellemzi. Ahol a nyilvánosság heterogén és érdektelen az esztétikai aktivitás iránt, a nyilvános fórumot (mesterségesen) fel kell találni"..."Amikor viszont a valóságos nyilvánosságnak ténylegesen köze van ugyanazokhoz az adott eseményekhez és társadalmi szituációkhoz, amik a mûvészt is motiválják...mondható, hogy autentikus "Public Art" valósul meg."

www.artpool.hu/Research/fogalom/publicart.html

 

Hely-specifikus művészet : Eredetileg az 1960-as és 70-es évekre jellemző képzőművészeti gyakorlat, mely abból a fenomenológiai alaptevésből indul ki, hogy a műalkotás előállításában, bemutatásában és befogadásában integráns részt képvisel a fizikai környezet. Az intézménykritika gyakorlatában a hely, elsősorban mint egy szociológiai, gazdasági és politikai folyamatok által megalkotódó szimbolikus többrétegű rendszer jelenik meg. A helyspecifikusság jelenségét érintő kortárs elgondolások számos művészeti koncepcióra vonatkoztathatóak, ezekben a kulturális gyakorlatokban a hely-specifikusság definíciójának újraformálása történik, mely nem a munka állandóságát és mozdulatlanságát, hanem lezárulatlanságát és illékonyságát sugallja. A kilencvenes évektől fogva az elméletalkotók a hely ezen performatív sajátságát emelik ki, a hely-specifikusság tárgyalása kapcsolatban áll a performance a képzőművészet és építészet területére való behatolásával. Olyan stratégiákat jelöl, amelyek a helyre illetve a helyszínre, fekvésre vonatkozó előfeltevéseink ellen dolgoznak, mely stratégiák különféle gyakorlatok kontextusaival és elméleteivel szolgálnak, amelyek által a hely-specifikusság színháza értelmezhető.

Intézménykritika : Az angolszász területeken a hatvanas évek végén megjelenõ művészeti irány. A hermetikusan elzárt kiállítótér felfogásával szemben a művészet helyszínét, mint kulturális keretet értelmezi. Leszámol az univerzális nézõ mítoszával, minthogy tekintetbe veszi a nézõ kulturális és történelmi meghatározottságát. A korai művek a késő modernista kiállítótér, az ún. „White Cube” koncepcióját dolgozzák fel, különféle módon megtörik az intézményi keretet, ekképpen az intézmény rejtett működését dekódolják. Kortárs vonatkozásai ökológiai, szociokulturális kérdések, befogadás, bemutatás kérdéseit elemzik a megvalósuló projektek során.

Közösségi művészet (Public Art): Gyűjtőfogalom, olyan munkák leírására vonatkozik, melyek megbízása akadálymentes hozzáférésű nyilvános területekre szól. A ~ az állami támogatások fő területét képezi a nyugati országokban. Legtágabb értelmében minden olyan művészeti gyakorlatra vonatkozik, amely kívül esik a múzeumok és galériák fizikai terein és konvencióin. A ~ a közönség demokratikusabb hozzáférését feltételezi a művészeti produktumokhoz. A közönség egy diferenciált és tágabb csoportot jelent a ~ esetében, mint a múzeumok hagyományos művészetfogyasztó rétege. A helyspecifikus terminus is használatos a public art fogalom kapcsán, mind egy meghatározott helyszínre tervezett installáció, mind olyan művészetre mely a helyszínnek magának az elgondolása. A legtöbb nyilvános tér városi tér, melyben szobrászati tárgy, murális alkotás, integrált design, azaz utcabútor vagy kövezet képezi a ~ tárgykörét. Az ún. „antiemlékművek” is ebbe a kategóriába tartoznak, mint például elektronikus feliratokat megjelenítő táblákra tervezett szövegek (Jenny Holzer munkái emblematikus példaként említhetőek), kivetítések közterületen levő épületek felületeire, performanszok, melyek mind kritikai beavatkozást (intervenciót) valósítanak meg a nyilvános térben. Joseph Beuys szociális plasztikája is ~-nek minősül. A ~ ipari vagy szociálisan nehezebb helyzetű környezetben rezidencia program keretében dolgozó művészek közösségi projektjeit is magában foglalhatja, melyek a nyugati országokban a hatvanas évek végétől jelentek meg. Olyan közösségi falfestmények is ~nek minősülnek, melyek a különféle kisebbségek, így a feketék, a nők stb., liberalizációs törekvéseit szolgálták, minthogy hangot adtak a kulturális termelésből kirekesztett csoportok számára. Ezek a mozgalmak képezik az alapját a new genre public art –nak nevezett politikailag elkötelezett művészetnek, mely a ~ egyik oldalágaként értelmeződik.

Művészet a köz érdekében (Art-in-the- Public- Interest ill. New Genre Public Art): A helyspecifikusság jelenségén belül a közösség specifikusság irányában történt elmozdulást képviseli. A hely fogalom, e szerint a felfogás szerint elsősorban nem a mű a fizikai környezetére vonatkozik, hanem egy mentális teret jelöl, amely emberi és történeti tartalmak gyűjtőhelyét képviseli. Ez az új típusú köztéri művészet megkérdőjelezi a hagyományos művészeti rendszer-funkciókat - a művészi autoritás, a kultúra és a művészet társadalomban betöltött hagyományos szerepét. A művészet elitista felfogásával ellentétben olyan struktúrák kiépítésére törekszik, melyek a kultúrateremtéssel együtt járó hatalmat a lehető legtöbb emberrel megosztják.

Művészet mint köztér (Art as Public Space): Az Egyesült Államokban a hetvenes évekre jellemző kulturális politikai irányelv terméke, melynek fő célkitűzése, hogy a köztéri művészetet egy a befogadók számára sokkal hozzáférhetőbb módon integrálják a városi környezetbe. Egyesíteni szándékozik a művészek és építészek kreatív autoritását a közterek kialakításában. A modernista építészet és várostervezés alapját képező funkcionális hasznosság ideológiáját hirdeti, amely a művészethez hagyományosan hozzárendelt formalista szépség esszencializmusa ellenében lép fel.

Multikulturalizmus : Szó szerinti értelmében sokféle kultúra ötvöződése, ami a nyilvános tér mindenkori sajátosságaként írható le. Mint elmélet rendszer a hetvenes évektől jelentkező különféle nézőpontokat képviseli, melyek többek között a polgárjogi mozgalmak eredményeként a kultúrát leíró domináns normatíva rendszer ellenében az értékek pluralizmusát hirdetik.

Nyilvános tér: Az a tér, amelyet emberek csoportjai minimális korlátozásokkal használnak. Lehet köztulajdonban, de lehet magántulajdonban is (pl. bevásárló központok).

/ Részletek Süvecz Emese, a Moszkva tér - Gravitázió című kiállítást előkészítő szemináriumhoz írt fogalomtárából /

Moszkva tér - Gravitáció
http://www.ludwigmuseum.hu/moszkvater/projekt_leiras.htm

Mi a köztéri művészet?

A “köztéri művészet” (angolul: public art) kifejezés tartalma meglehetõsen nehezen határozható meg, mert roppant szerteágazó azoknak a művészeti projekteknek és munkáknak a köre, amelyek a művészet ezen ágába sorolhatóak. Egy parkban felállított szobortól vagy egy falfirkától a művészeti performance-on át a Reichstag becsomagolásáig számos művet tekinthetünk a köztéri művészet részének, amennyiben a művészeti munka vagy esemény a nyilvánosság bevonására törekszik, valamilyen közügy felvetésére vállalkozik, és a köztérben (public space) kerül megvalósításra, vagy ahhoz a nyilvánosság hozzáférhet (public access). Az ilyen művészi kérdésfelvetés általában nem napi politikai témákat, hanem egy közösséget vagy az egész társadalmat foglalkoztató közügyet érint. Ez a füzet magyar és brit példák segítségével kívánja megvilágítani azokat a változatos módszereket, amelyekkel a művészek megközelítik, értelmezik, avagy vitatják a társadalmi változásokat.

Közügyek és Közterek - kézirat [rtf - 3,46 MB]
http://212.108.197.140/dokk/binary/26/50/34/publicArtfuzet.rtf

http://212.108.197.140/dokk/main/gkm/gkm2
/partnersegi_kapcsolatok/kistersegi_europa_forum.html

 

 

Brian O'Doherty - Inside the White Cube: Notes on the Gallery Space
http://www.societyofcontrol.com/whitecube/insidewc.htm

Szoborpark http://www.szoborpark.hu/hu/hu_index.php

Acconci http://www.acconci.com

Art, Space and the Public Sphere(s)

Some basic observations on the difficult relation of public art, urbanism and political theory, by Oliver Marchart. "Social space is produced and structured by conflicts. With this recognition, a democratic spatial politics begins." Rosalyn Deutsche:

Evictions. Art and Spatial Politics. Cambridge , Mass-London: MIT Press 1996, p. xxiv

http://www.eipcp.net/diskurs/d07/text/marchart_prepublic_en.html