Kapcsolattartás e-mail útján az
Interneten
© Szaniszló István (Steve@sch.bme.hu)
Kokas Károly (kokas@bibl.u-szeged.hu)
NIIFKI vezetôje: Nagy Miklós
A kiadásban közremûködött: Kornétás Kiadó
ügyvezetô igazgató: Pusztay Sándor
Mûszaki szerkesztô: Gáspár Imre
Nyomta: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft, Komárom
Tartalom
A különféle számítógép-hálózatok legegyszerûbb, de egyúttal leguniverzálisabb és legtöbbet használt szolgáltatása éppen az elektronikus levelezés. Egy hálózat gyakorlatilag bármely pontjáról (végállomásáról) küldhetünk elektronikus levelet bármely másik hálózat tetszés szerinti pontjára. Elektronikus levelek útján igen sok, a hálózatokon elérhetô, nem-levelezés jellegû szolgáltatást is használhatunk. Így például áthozhatunk távoli gépekrôl fájlokat (FTP-mail), lekérdezhetünk Archie és WAIS szervereket. A GopherMail program Gopher menük, dokumentumok elektronikus levélben való lekérdezésére, elküldésére szolgál. Lehetôség van arra is, hogy WWW anyagokat kapjunk meg levélben. Mindezekre persze csak akkor van szükségünk, ha az e-mailen kívül nem áll rendelkezésünkre más hálózati szolgáltatás.
Az elektronikus levelezésnek természetesen vannak hátulütôi is. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az elektronikus levelezô rendszerekben egyelôre probléma még a levelek hitelességének vagy a "kézbesítés" tényének ellenôrizhetôsége. "Hátrány" az is; hogy a hálózaton való kommunikálás "szenvedéllyé" fajulhat, s több idôt és szellemi energiát fogyaszt el, mint amennyi "hasznot" hoz.
Bármilyen levelezô rendszert használjunk is, a következô fontosabb funkciók közül választhatunk:
levelek szerkesztése,
levelek küldése,
a levelek olvasása,
a levelek törlése
- olvasás nélkül,
- olvasás után,
a levelek megôrzése sajátpostafiókunkban,
a levelek kinyomtatása,
a levelek továbbítása más címre(forward),
automatikus válaszfunkció (reply).
A levelezô rendszerek számítógépünk levelezési funkciójának bekapcsolásakor (néha már azt megelôzôen is) tájékoztatnak arról, hogy érkezett-e új levelünk, illetve van-e postaládánkban elolvasatlan levél. Az eleve érdektelennek látszó leveleket törölhetjük, de leggyakrabban csak elolvasásuk után döntünk sorsukról.
Ha a beérkezett levél megítélésünk szerint mások érdeklôdésére is számot tarthat, továbbíthatjuk azt egy vagy több címre. Ezt tehetjük a levél változatlanul hagyásával, vagy részleges átszerkesztésével. Az elôbbihez csak a továbbítási címet kell megadnunk.
Igen hasznos a reply funkció, amelynek segítségével nem kell válaszunkban a megválaszolandó levél feladójának címét beírnunk, mivel a választ automatikusan ô kapja. Az eredeti üzenet (ha azt a levélbe kívánjuk foglalni) általában a sor elején álló ">" jelek kíséretében jut el a címzetthez.
- Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partnerünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk.
- Mindig (és lehetôleg a leginformatívabb módon) töltsük ki a Subject (tárgy) rovatot.
- Már említettük, hogy az automatikus válaszfunkció segítségével idézhetjük levelezôpartnerünk levelét. éljünk ezzel a lehetôséggel, ha lényeges kérdésekre válaszolunk és elképzelhetô, hogy levelezôpartnerünk már nem emlékszik a témára.
- Ugyanakkor pazarlás ilyenkor az egész (hosszú) üzenetet megismételnünk. Inkább töröljünk belôle és csak a reagálásunkat kiváltó sorokat hagyjuk meg a ">" jelek után, amelyet a legtöbb program alkalmaz.
- Sok levelezôprogram lehetôvé teszi aláírás-állomány automatikus hozzáfûzését leveleinkhez. Ezeket lehetôleg kisebb terjedelmûre komponáljuk meg. Szükségtelen hosszú idézetekkel, ASCII-rajzokkal nehézkessé (a címzett számára esetenként bosszantóvá) tennünk leveleinket.
- A félreértések elkerülése végett jelezzük, ha tudatosan vagyunk indulatosak, provokálóak. Ezt tehetjük a "Flame!" szóval, vagy az érzelmeket kifejezô emoticonok használatával.
Néhány példa:
:-) Normál mosoly, gúnyos vagy vicces kijelentés esetére. Jelentése: "ez nem komoly!".
;-) Kacsintó mosoly kacér vagy gúnyos megjegyzéshez.
:-( Rosszalló mosoly.
Ezek szótára, a Smiley Dictionary több helyrôl is letölthetô a hálózaton.
- A csupa nagybetûs szöveget sokan KIABÁLÁSNAK (screaming) érzik és nehezebben is olvasható mint a kisbetûs vagy a vegyes (kisbetûket és nagybetûket egyaránt használó) szöveg.
- Lehetôleg csak ASCII formátumú leveleket küldjünk. A 64 kbyte-os terjedelemnél hosszabb leveleket több részre tagolva küldjük! Ne írjunk 65-70 karakternél többet egy sorba! Ne írjunk soremelés nélküli, lezáratlan sorokat, mert ezeket sok rendszer nem tudja kezelni!
Az ilyen gépek operációs rendszerei például a UNIX, VM/CMS, VMS, stb. Határeset a Netware. A Novell Netware szerverek általában csak háttértároló kapacitásukat osztják meg más gépekkel, a felhasználói programok azon a gépen futnak, aminek a monitorja elôtt ülünk. Nem így például a UNIX, ahol az a gép, amelyik elôtt ülünk mindössze csak látszólagos terminálja a szervernek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha a monitorunk, és a billentyûzetünk egy "nagyon hosszú kábel" segítségével a távoli szerverbe lenne becsatlakoztatva. Ezt a kapcsolatot az Internet fizikai összeköttetése, és az arra közvetve épülô, ún. virtuális terminál (TELNET) protokoll biztosítja (ld. kisszótár).
Egy ilyen accounthoz mindjárt tartozik egy postafiók is. Az elektronikus levelezésben azért hívják a leveles- vagy postaládát postafióknak, mert eredetileg hangsúlyozni akarták, hogy a levél nem jön házhoz, "érte kell menni" (ld. ELLA). Azzal egyelôre nem foglalkozunk, hogy hol is van ez a postafiók a szerveren és hogyan néz ki.
Kell ezenkívül még egy levelezôprogram - MUA. A MUA (Mail User Agent) egy olyan program, aminek segítségével könnyen és egyszerûen végezhetünk mûveleteket a beérkezett vagy elküldendô leveleinken. A MUA-k szerves része a szövegszerkesztô. A korszerû levelezôprogramok külsô szövegszerkesztôket is tudnak használni, amiket a saját ízlésünknek megfelelôen választhatunk ki. Elôre megírt leveleket is nagyon egyszerûen lehet elpostázni a hálózaton keresztül, de érdemes megtanulni annak az operációs rendszernek egy szövegszerkesztôjét is, amelyikben a levelezôprogramot futtatjuk.
A MUA a leveleinket egy ún. MTA-nak (Mail Transfer Agent) adja át, mert a MUA-ek nem foglalkoznak szállítással és kézbesítéssel, ez az MTA-ek dolga. MTA-ek végzik a levelek átadását egyik szerverrôl a másikra, és ôk juttatják célba a leveleinket, vagy dobják ôket vissza, ha ez nem sikerül nekik. Egy átlagos levél általában több MTA-en is keresztülfut, mire célba ér.
Az Interneten a különbözô gépeken (hosztokon) futó programok - így az MTA-ek is - protokollokat használva kommunikálnak egymással. A protokoll olyasmi, mint az emberi érintkezésben a nyelv és a viselkedési konvenciók. Az Interneten az MTA-ek szinte kivétel nélkül SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) - újabban ESMTP - "nyelven" társalognak egymással. Az SMTP-ben például az üzenet végét egy üres sor elejére tett egyetlen pont jelzi. Ilyen szabályok és a levélátadás során használt parancsok leírásának gyûjteménye az SMTP.
Elôször a címzett és a feladó került rá a levélre, késôbb borítékot kapott, majd a kézbesítô hivatal is ellátta saját "kézjegyével". Így történt ez az elektronikus levél esetében is. Ma már rengeteg különbözô boríték van forgalomban. Van egy-kettô, amelyik különösen elterjedt, vagy egy-egy országra jellemzô...
Magyarországon a legelterjedtebb az RFC#822 (Standard for ARPA Internet Text Messages) nevet viselô boríték és levélforma. Egyetlen közismert nevét az ôt definiáló dokumentumról kapta, így ismeri a világ. Az RFC#822-t 7 bites standard ASCII szövegsorokat tartalmazó üzenetek továbbítására tervezték. Ez a késôbbiekben hátrányos tulajdonságaként jelentkezett, és több különbözô kiegészítô megoldás megszületését vonta maga után. A fontosabbakról késôbb részletesen is szó lesz.
Az RFC#822 azonos módon kezeli a borítékot (header) és az üzenetet (message vagy body). Ezt úgy kell érteni, hogy az egész levél egyetlen adatállomány, ahol a boríték ugyanolyan ASCII szöveg típusú sorokból áll, mint maga az üzenet. A kettô határát mindössze egyetlen üres sor jelzi. Látni fogjuk majd, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie, és léteznek ennél esetleg elônyösebb megoldások is. Hogy mégis miért olyan jelentôs ez a levélformátum? Mert széles körben elterjedt szerte a világon. Magyarországon szinte csak ez használatos az Interneten való levezésben.
Nézzünk meg példaként rögtön egy egyszerû RFC#822-es levelet!
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu> To: root@muff.sch.bme.hu (Revoy Andras) Date: Fri, 22 Dec 1995 15:06:46 +0100 Subject: Udvozlet Szia Cakes! Boldog karacsonyt es kellemes uj evet kivanok! Vajk
Látszik, amint a borítékot az üres sor követi, majd az üzenet. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az üzenet, és egyben az egész levél végét mi jelzi? A válasz nem egyértelmû. Attól függ, hogy a levélküldés melyik szakaszában nézzük. Amíg a levél nem "indult el" (a szövegszerkesztôben vagy a háttértárolón van), egy egyszerû fájlvége (EOF) jel. Amikor egy MTA (mailer) adja át egy másiknak, akkor az üzenet vége lehet például egy üres sorban elhelyezett egyetlen pont. A címzett bejövô postafiókjában (leggyakrabban egyetlen fájl) pedig elôfordul, hogy 4 db ESC jel.
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>mezô így is írható:
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>de így írva már két mezôt jelent:
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>A mezô mindig a mezônévvel kezdôdik, amelyben nem lehet szóköz karakter, és nincsenek megkülönböztetve a kis- és a nagybetûk, így a "CC" és a "Cc" azonos mezôt jelölnek. A mezônevet ':' követi, majd a mezôbél. Egyes mezôkben (például Subject, Comment) a mezôbél felépítése érdektelen.
Más mezôk esetén () között megjegyzések szerepelnek, az "" közé tett szöveg önmagát jelenti. A szóközök az értelmezésben nem játszanak szerepet - ellentétben egyes speciális karakterekkel (, . : @ " < > stb.). Például a
":sysmail"@ Some-Group. Some-Org, Muhammed.(I am the greatest) Ali @(the)Vegas.WBAmezôbôl a
:sysmail@Some-Group.Some-Orgés a
Muhammed.Ali@Vegas.WBAcímek olvashatók ki. A speciális karaktereket tartalmazó szövegeket "" jelek közé kell tenni. A CR (kocsi vissza), \ , () , stb. jelek elvesztik hatásukat, ha elôttük \ szerepel. Ilyen mélyreható elemzésekre a mindennapi levelezésben szerencsére nemigen van szükség, de nem hátrány ismerni a levelezô rendszereink mûködésének alapjait.
Fejrészmezôk
From: A feladó címe. Csak egy lehet belôle a borítékon. A
MUA-ek (levelezô programok) automatikusan létrehozzák
és kitöltik ezt a mezôt. értelmezését részletesen egy
következô szakasz mutatja be.
To: Az üzenet elsôdleges címzettje(i). Vesszôvel
elválasztva több cím is szerepelhet benne.
Cc: Másodlagos címzett(ek). Használata teljes egészében
megegyezik a "To" mezôével.
Bcc: Az ebben a mezôben szereplô címzettekrôl az
elsôdleges és másodlagos címzettek nem szereznek
tudomást, de az üzenetet ugyanúgy megkapják ezek a
címzettek is.
Lcc: E mezô segítségével elegánsan kezelhetôek körlevelek,
listák, ugyanis az itt felsorolt címzettek helyett
csak a "To" mezô tartalmát (utána ":"-ot kell rakni),
vagy ennek hiányában egy "Undisclosed recipients"
üzenetet fognak látni a címzettek. (Pine v3.92
funkció)
Subject: A levél témája vagy címe. A mezôben szabadon
használható bármilyen (0-127 kódú) ASCII karakter.
Megadásával megkönnyítjük a levél címzettjének az
eligazodást a levelei között. A levelezô programok
reply (válasz) funkciója gyakran automatikusan
kitölti a megválaszolt levél azonos mezôje alapján. A
"Re: Buta kérdés" típusú subjectek például tipikusan
a "Buta kérdés" témájú levelekre adott válaszokat
jelzik.
Keywords: A téma szerinti keresést megkönnyítô kulcsszavak.
Comments: Megjegyzés.
Date: A levél elküldésének dátuma és pontos ideje.
Általában automatikusan kitöltik küldéskor a
levelezôprogramok. Fontos, hogy egységes legyen a
formátuma, mert a fogadó oldalon gyakran e mezô
alapján rendezik a MUA-ek sorba a leveleket. A "Fri,
22 Dec 1995 15:06:46 +0100" tartalmú mezôbôl
megtudható, hogy a levelet 1995. December 22-én,
pénteken indították útjára, helyi idô szerint 15 óra
6 perc 46 másodperckor, és a helyi idô 1 órával jár
elôbbre a greenwichi idônél.
Message-Id: A levél egyedi azonosítója.
Received: Honnan (from ...), milyen protokollal (with), milyen
fizikai közegen keresztül (via), mikor stb. érkezett
a helyi MTA-hez (by ...) a levél. Ebbôl a mezôbôl
lehet több is, aszerint, hogy hány gépen jött
keresztül a levél.
Resent-From: Az a postafiókcím, ahonnan a levél a végsô címzetthez
érkezett. A Resent- kezdetû sorok azt jelzik, hogy a
levelet valaki (Resent-From:) továbbította
(forwardolta) a Resent-To: ill. a Resent-Cc: címekre
a Resent-Date: idôpontban.
Priority: Fontosság. Akkor van jelentôssége, ha pl. a címzett
postafiókját kezelô gép gyakran nem érhetô el.
Sender: Ha például a mindenkori köztársasági elnök - aki a
titkárnôjén keresztül levelezik - e-mailt ír a
miniszterelnöknek, akkor az ô címe kerül a From:
mezôbe, a titkárnôjének a címe pedig a Sender: mezôbe.
Reply-To: Annak a postafióknak a címe, ahová a választ várják.
(Levelezési listáról származó levelekben itt gyakran
a lista címe szerepel.)
In-Reply-To: Annak a levélnek az egyedi azonosítója, amire ez a
levél a válasz.
References: Egyéb hivatkozott üzenetek.
Encrypted: Index a titkosító kulcs táblázatba.
X-... X.400-as mezôk vagy egyebek, amiknek az RFC#822-ben
nincsen megfelelôjük.
X-Pmrqc: A PMAIL ezzel a mezôvel kér nyugtát az üzenet
elolvasásáról. Ha a fogadó félnél is be van kapcsolva
a megfelelô opció, a levél olvasásakor a címzett
levelezôprogramja automatikus üzenetet generál az
X-Confirm-Reading-To: címre, biztosítva a feladót
arról, hogy a levelét nemcsak megkapták, de el is
olvasták. Levelezési listára való postázáskor
bekapcsolása súlyos vétek, mert a válasz általában a
Reply-To: alapján a listára érkezik - sok bosszúságot
okozva ezzel a lista olvasóinak. PMAIL-lel
levelezôknél nagyon gyakori hiba (!)
USENET Newsgroup, Path, Followup-To, References, Summary,
News mezôk: Keywords, Distributions, Organization, Lines,
Expires, Approved, Control ...
MIME mezôk: MIME-Version, Content-Type,
Content-Transfer-Encoding, Content-ID,
Content-Description
Az egyik legelterjedtebb "trükközés" az UU kódolás. Sajnos nem szabványos, hanem több, egymással inkompatibilis verziója létezik, és a DOS alatt UUENCODE.EXE-vel kódolt szöveget a UNIX uudecode programja nem tudja visszakódolni. Ennek ellenére álljon itt egy UNIX-os példa a használatának demonstrálására:
uuencode winona.jpg girl.jpg > winona.uuEz a sor azt jelenti, hogy a winona.jpg bináris fájlt legyen szíves a gép átkódolni ASCII-be UU kódolással a winona.uu fájlba, és az esetleges késôbbi dekódolás utáni fájlnév girl.jpg legyen. Az így kapott winona.uu már minden további nélkül elküldhetô levélben. Valahogy így fog kinézni:
begin 644 girl.jpg
M2&5L;&\A("!4:&%N:W,@9F]R(&UA:VEN9R!T:&ES('-I=&4@;&ES="!P;W-S
M:6)L92X@($YO=R!R96UE;6)E<BP@=V4@9&\@;W5R#0IB97-T('1O(&-H96-K
.
.
.
M96=E<B]A8F5K80T*:&%V96XN:6]S+F-O;2`@("`@("]I;F-O;6EN9R]T96UP
$#0H-"B
end
Korántsem az UU az ideá;lis megoldás a 8-bites levelezés problémáira. Ezért volt szükség a MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions - RFC#1521) Internet protokoll kifejlesztésére. Erre csak 1992-ben került sor.
A MIME-ot úgy konstruálták, hogy a hagyományos - SMTP alapú - MTA-ekkel változtatás nélkül használható legyen. A MIME által bevezetett új fejrészmezôk:
MIME-Version: A levelezôprogramokat az egyes MIME verziók megkülönböztetésében segíti.
Content-Type: Ennek a mezônek az a célja, hogy elegendô információt nyújtson a címzett levelezôprogramjának az üzenetben lévô adatokról ahhoz, hogy az ki tudja választani a megfelelô módot a megjelenítésre. 7 fô típusa van: text (szöveg), multipart (több különbözô típusú adatból álló), message (az üzenetbe ágyazott teljes levél), image (grafikus adat), audio (hanganyag), video (mozgó kép), application (egyéb típusú adat). A "sima" RFC#822-es levél típusa például "text/plain; charset=us-ascii" (az us-ascii az altípus). A magyar ékezetes levelezéshez az ISO-8859-2 (ISO Latin-2) kódkészlet ajánlott!
Content-Transfer-Encoding: Az alkalmazott kódolási eljárás. A 7bit, 8bit és binary esetén nincs kódolás. A quoted-printable a 33-60 és a 62-126 kódú karaktereket nem változtatja meg. A 9-32 karakterekbôl TAB-ot vagy SPACE-t csinál(hat). A többit egy = jelet követô hexadecimális számként ábrázolja, például a 12 (ASCII soremelés) az =0C. A base64 alkalmas a legkevésbé az emberi olvasásra dekódolás nélkül. Kicsit hasonlít a UU-ra. Valahogy így néz ki:
/9j/4AAQSkZJRgABAQAAAQABAAD//gBHQ1JFQVRPUjogWFYgVmVyc2lvbiAz
LjEwICBSZXY6IDEyLzE2Lzk0ICBRdWFsaXR5ID0gOTAsIFNtb290aGluZyA9
IDAK/9sAQwADAgIDAgIDAwMDBAMDBAUIBQUEBAUKBwcGCAwKDAwLCgsLDQ4S
EA0OEQ4LCxAWEBETFBUVFQwPFxgWFBgSFBUU/8AACwgDcAJ9AQERAP/EAB8A
...
Két elhagyható mezô van még: a Content-ID és a Content-Description.
Magasszintû levelezôprogramok ezeket a MIME mezôket "eltakarják" a felhasználó elôl, és legfeljebb egy Attachment: címkét látunk helyettük, ahol a könyvtárunkban lévô esetlegesen továbbítani kívánt bináris fájl nevét kell csak megadnunk.
MIME kompatibilis levelezôprogram például a PINE (UNIX, VMS, DOS, Windows), az ML (UNIX - X - Motif), Oak (UNIX - X - Motif), Eudora (Windows) és a PMAIL (DOS, Windows). Az Elm (UNIX) módosított verziói a metamail programcsomag segítségével tudnak MIME üzeneteket kezelni.
Hogyan lehet UNIX operációs rendszerben dekódolni egy MIME/BASE64 kódolású levelet, ha a levelezônk nem MIME kompatibilis? Ez egy túl gyakran felvetôdô kérdés. Ismét kicsit trükközni kell:
1. Ne essünk pánikba!
2. Mentsük ki fájlba az üzenetet!
3. Töröljünk az elejébôl annyit, hogy a kódsorozat elsô karaktere a fájl elsô karaktere legyen!
4. Írjuk be a következôket:
$ mmencode -u eredeti_fájlnév > dekódolt fájlnév
5. Ha azt a választ kapjuk a shelltôl, hogy "mmencode: command not found", rá kell vennünk a rendszergazdádat, hogy installálja fel az ftp://thumper.bellcore.com/ pub/nsb címrôl letölthetô metamail programcsomagot, majd hajtsuk végre ismét a 4. pont utasítását.
A legtöbb levelezôprogramban lehetôség van automatikus aláírás (signature) beállítására is. Ezt UNIX alatt például a ~/.signature fájl segítségével tehetjük meg. Létrehozása után a fájl tartalma - a használatos levelezôprogram beállításaitól függôen - minden elküldött levél végéhez hozzáíródik.
Miért van szükség egyáltalán rejtjelezésre? Nem biztonságos az Internet? Sajnos alapesetben egyáltalán nem az. A hálózaton folyó adatforgalomba bárki "belehallgathat", mert az Interneten kódolatlanul közlekednek az adatok. Így semmibe sem kerül úgy felprogramozni egy gépet, hogy az két másik gép egymás közötti adatforgalmát le tudja hallgatni. Sôt, akár be is csaphatja ôket!
A levelezés pedig különösképp nem biztonságos. Akár egy oktalan zöldfülû ficsúr is tud bárki nevében levelet küldeni rátelnetelve az SMTP protokoll portjára (telnet <gépnév> 25). A dolog pikantériája, hogy az SMTP-ben még a HELP parancsot is implementálták, annak ellenére, hogy kizárólag csak MTA-k egymás közötti üzenetcseréjére tervezték. (Vagy mégsem?)
Oktalankodók vigyázat! Óvakodjanak az efféle tréfáktól! A rendszergazdák ezen viccek elkövetôit az operációs rendszer által eltárolt információk (log-ok) alapján játszva nyakon tudják csípni, és általában nagyon morcosak szoktak lenni az etikátlankodásért!
A leveleket persze el is lehet fogni, félre lehet irányítani, elolvasni, majd továbbküldeni, néha pedig a legjobb indulat ellenére is elvész egy-kettô.
Ezek tükrében érthetô, ha esetleg valaki még egy "Akkor holnap 5-kor baby!" levelet sem mer elküldeni. Erre a problémára a legkézenfekvôbb megoldás a nyilvános kulcsú titkosítás használata. A nyilvános kulcsú titkosítás gyökeresen megreformálta a rejtjelezésrôl alkotott eddigi fogalmainkat. Megalkotása elôtt az általános felállás az volt, hogy a titkosítás oda és vissza egyetlen közös kulcs alapján történt, aminek titokban tartásán (és hatékonyságán) múlt a rejtjelezés sikere. Itt viszont rögtön 2 kulcsunk van - egy összetartozó kulcspár. A titkos kulcsomat most is szigorúan titokban kell tartanom. Ellenben a nyilvános kulcsomat "fûnek-fának" osztogathatom. Az a jó, ha mindenkihez eljut, aki bizalmasan szeretne velem érintkezésbe lépni. Errôl kapta a titkosítás a nevét - ami kicsit megtévesztô. Szívem szerint inkább kétkulcsú titkosításnak vagy rejtjelezésnek hívnám.
Használata pofonegyszerû. A nyilvános kulcsommal rejtjelezett adatokat csak az én titkos kulcsommal lehet megfejteni - semmi mással. Ez azt jelenti, hogy az sem tudja többé elolvasni, aki lekódolta. Ráadásul ez a fajta rejtjelezés magában hordoz egy további lehetôséget is, ami teljesen független a titkosítástól. Mégpedig azt, hogy az én titkos kulcsommal megjelölt adatokról a nyilvános kulcsom segítségével egyértelmûen el lehet dönteni, hogy tôlem származnak-e és nem változtatott-e meg bennük valaki valamit (ez az oly gyakran félreértett ún. digitális aláírás). A legérdekesebb, amikor a kettôt egyszerre alkalmazzák ... (Megjelölöm a levelem a titkos kulcsommal, és rejtjelezem a címzett nyilvános kulcsával. Ô pedig megfejti a saját titkos kulcsával, és ellenôrzi az üzenet valódiságát és sértetlenségét az én nyilvános kulcsommal.)
Az RSA egy nyilvános kulcsú tikosítást megvalósító algoritmus. 1977-ben alkotta meg Ron Rivest, Adi Shamir, és Leonard Adleman. Egy csodálatos találmány! Mind az elve, mind a gyakorlati megvalósítása egyszerû, laikusok számára is könnyen érthetô. ínyencek kedvéért a részletek:
Válasszunk két nagy prímszámot! Legyenek ezek p és q, a szorzatuk pedig n = pq. Válasszunk még egy n-nél kisebb e számot, ami relatív prím a (p-1)(q-1) szorzathoz! Keressük meg e inverzét d-t, amire ed = 1 mod (p-1)(q-1)! Ezután p-t és q-t már nem használjuk - titokban kell tartani, vagy meg kell semmisíteni. A nyilvános kulcs az (e,n) számpár, a titkos kulcs a (d,n).
Titkosítás: Tegyük föl, hogy Dóri rejtjelezett üzenetet szeretne küldeni Tamásnak! Az eredeti üzenet m. Dóri elkészíti a kódolt üzenetet a c = me mod n képlet alapján, ahol (e,n) Tamás nyilvános kulcsa. Tamás az m = cd mod n képlet segítségével tudja megfejteni az üzenetet, ahol (d,n) Tamás titkos kulcsa.
Azonosítás: Tegyük föl, hogy Dóri megjelölt üzenetet szeretne küldeni Tamásnak! m az üzenet. Dóri elkészíti az azonosítót az s = md mod n képlet alapján, ahol (d,n) Dóri titkos kulcsa. Ezután elküldi m-et és s-t Tamásnak. Tamás az azonosítót az m = se mod n képlettel ellenôrizheti, ahol (e,n) Dóri nyilvános kulcsa. Ha a két m megegyezik, akkor biztos lehet benne, hogy az üzenetet Dóri küldte.
Egy fontos kérdés azonnal felvetôdik. Hogyan lehet föltörni az RSA-t? Ha az n számot sikerül prímtényezôire bontani, az gyakorlatilag a kulcs feltörését jelenti. A legnagyobb számok, amiket ma prímtényezôire tudnak bontani a matematikusok, 130-140 jegyûek. Egyes speciális típusú számok felbontásával 155 vagy több jegyig is el lehet jutni. (Egy 512 bites kulcs kb. 155 jegyû!) p és q alkalmas megválasztásával viszont mindig lehet elég nagy n-et gyártani.
A másik módszer, ha a kódolt adatból e-edik gyököt von valaki modulo n. Mivel c memod n, m-et az eredeti adatot kapja vissza. A módszer alapvetô hiányossága, hogy a matematikusok még nem tudnak e-edik gyököt vonni modulo n. ;-)
Ezzel nagyjából ki is merültek a mindmáig felhalmozott ötletek az RSA feltörésére. Persze túl rövid kulcs választásával, vagy a titkos kulcs nem megfelelô védelmével egy esetleges illetéktelen hozzáférést könnyítünk meg. Ne feledkezzünk meg az "illetéktelen" azon lehetôségérôl sem, hogy az általa megsejtett üzenetet a nyilvános kulccsal kódolva, majd összehasonlítva az eredeti, kódolt üzenettel eldöntheti, hogy helyes volt-e a sejtése. Ezek viszont már nem közvetlenül az RSA algoritmus kikezdhetôségét jelentik.
A PGP (Pretty Good Privacy) Phill R. Zimmermann egy RSA alapú, rejtjelezô programja. Több, mint egy tucat változatát két fô csoportra lehet osztani. Az RSAREF. függvényeivel fordított verziókat tilos az Egyesült Államok és Kanada területérôl kiadni vagy letölteni. Viszont nem tilos használni, ha már egyszer kikerültek - kivéve azokat az országokat, ahol az állam belsô törvényei tiltják vagy korlátozzák a titkosítást (például Franciaország, Oroszország, Irak, Irán, Kína) Az RSAREF freeware, az RSA Data Secutity Inc. szabadalma. Az USA-ban a PGP-nek csak az RSAREF-es verzióit szabad használni.
Az MPILIB is Phill R. Zimmermann munkája, de az MPILIB függvényeire épülô programokat az USA-ban tilos használni (!) Az MIPLIB-esek az ún. "nemzetközi" (i) verziók. Ezek hatékonyabbak (gyorsabbak), 100%-ig kompatibilisek a PGP 2.x (x =< 3) verzióival is, általában kevesebb hibát tartalmaznak, és többféle operációs rendszert támogatnak. Mivel Magyarországon minden verzió szabadon használható, célszerû az "international" változatokat elônyben részesíteni.
Hogyan kell használni a PGP-t? UNIX alatt elôször is hozzuk létre a könyvtárat, ahol a kulcsokat fogjuk tartani,
$ mkdir ~/.pgp
$ chmod 700 ~/.pgp
majd készítsük el a kulcspárunkat:
$ pgp -kg
A titkos kulcs így még nem lenne biztonságban (például a rendszergazda mindenképpen el tudja olvasni), ezért ezt még egy hagyományos algoritmussal kódolja a PGP.
Álljon itt egy összefoglaló a PGP parancs kapcsolóiról:
Help pgp -h
Kulcspár készítés: pgp -kg
Kulcs hozzáadás: pgp -ka kulcsfájl [karika
]
Kulcsfájl készítés: pgp -kx[a] id kulcsfájl [karika
]
Kulcs nézegetés: pgp -kv[v] [id] [karika
]
"Ujjlenyomat" nézegetés: pgp -kvc [id] [karika
]
Részletesebb nézegetés: pgp -kc [id] [karika
]
ID vagy kulcs törlése: pgp -kr id [karika
]
Kulcs megbízhatóságának pgp -ke id [karika
állítása: ]
Újabb ID hozzáadása: pgp -ke id [karika
]
Password változtatás: pgp -ke id [karika
]
Kulcs megjelölése: pgp -ks id2 [-u id] [karika
]
Azonosító eltávolítása a pgp -krs id [karika
kulcsról: ]
Titkosítás: pgp -e[a] fájl id2 [id3
...]
Megjelölés: pgp -s[a] fájl [-u id]
Titkosítás + megjelölés: pgp -se[a] fájl id2 [id3 [-u id]
...]
Különálló azonosító: pgp -db[a] fájl [-u id]
Hagyományos titkosítás: pgp -c fájl
Megfejtés vagy azonosító pgp [-b] [-p] kódolt
ellenôrzés: fájl
a ASCII kimenetet generál
w törli az eredeti fájlt
t fájlvégjel módosító (UNIX DOS)
m kimenet csak a terminálra (nem fájlba)
-o fájl kimenet adott fájlba
f standard I/O (pipe)
id: ASCII karaktersorozat a kulcs tulajdonosának
egyértelmû azonosítására - például
John Q. Public <jpq@xyzcorp.com>
karika: fájl, mely a nyilvános kulcsokat (pubring.pgp)
vagy a titkos kulcsokat (secring.pgp) gyûjti
kulcsfájl: fájl, ami egy kulcsot tartalmaz
ujjlenyomat: a nyilvános kulcs egy "lenyomata" például
telefonon való ellenôrzéshez
és íme néhány nyilvános kulcs adatbázis:
WWW:
http://www.nic.surfnet.nl/pgp/pks-toplev.html (Hollandia) http://www.uit.no/cc/tjenester/PGP/servruit.en (Norvégia) g.html http://math-www.uni-paderborn.de/pgp (Németország) http://www.cl.cam.ac.uk/PGP/pks-toplev.html (Anglia) http://www-swiss.ai.mit.edu/~bal/pks-toplev.ht (USA) mlFTP
ftp://ftp.uit.no/pub/crypto/pgpnet/keys (Norvégia) ftp://ftp.sunet.se/pub/security/tools/crypt/pg (Swédország) p/keys ftp://ftp.funet.fi/pub/crypt/cryptography/pgp/ (Finnország) keys ftp://ftp.informatik.uni-hamburg.de/pub/virus/ (Németország) crypt/pgp ftp://ftp.ox.ac.uk/pub/crypto/pgp/keys (Anglia) ftp://burn.ucsd.edu/Crypto (USA) ftp://pgp.mit.edu/pub/keys/ (USA) ftp://jpunix.com/pub (USA) ftp://pgp.iastate.edu/pub/pgp (USA)E-mail:
pgp-public-keys@keys.de.pgp.net (Németország) pgp-public-keys@keys.nl.pgp.net (Hollandia) pgp-public-keys@keys.no.pgp.net (Norvégia) pgp-public-keys@keys.uk.pgp.net (Anglia) pgp-public-keys@keys.us.pgp.net (USA) pgp-public-keys@keys.pgp.net (véletlenszerû)
A fejlécekben gyakran szerepelnek ilyen, és hasonló mezôk:
From: Csongor@sch.bme.hu (Somogyi Csongor)Mindháromból a csongor@sch.bme.hu cím olvasható ki.
From: Somogyi Csongor <CSONGOR@SCH.BME.HU>
From: "Somogyi Csongor" <Csongor@sch.bme.hu>
MAILER-DAEMON így, vagy hasonlóan nevezi magát a
levelezôrendszerünk, mikor üzenetet küld nekünk.
Ezek rendszerint hibaüzenetek. Ha nem értjük
ôket, mutassuk meg (vagy küldjük el) egy helyi
"szakinak"! A "Nem tudok levelet küldeni a
valaki@valahol címre. Miért?" típusú kérdésekre
ugyanis szinte lehetetlen válaszolni. Egy ilyen
üzenet viszont sokat segít. érdemes el is olvasni
az üzenetet, mielôtt azonnal segítségért
szaladnánk. Például a User unknown majdnem
biztosan a hibás címzés eredménye. Lehet, hogy
rossz címet kaptunk. A Host unknown már
jelentheti azt is, hogy valamelyik gép
ideiglenesen nem érhetô el, de általában ilyenkor
is gyakoribb az elírás.
Postmaster Minden hosztnak, vagy körzetnek feltételezhetôen
van egy postmaster nevû postafiókja, ahová a
levelezéssel kapcsolatos problémáinkkal
fordulhatunk.
www-l A kötôjelet tartalmazó neveknek általában
speciális jelentésük van. A BITNET levelezési
listák témakör-l@host.bitnet típusúak, de a
BITNET-en kívül is kedvelik ezt az elnevezést.
A listára küldött levelet mindenki megkapja, aki
"feliratkozott" rá listservernél vagy a
listanév-request adminisztratív címen.
Nagyon rossz ötlet fel- ésleiratkozási kérelmeket
a listára postázni!
majordomo A levelezési listára küldött levelet egy ún.
LISTSERV listserver program "szórja szét" a lista
LISTPROC olvasóinak. A fel- és leiratkozást is a
listserver intézi, és help-et is ad, ha a
Subject: mezôbe vagy az üzenet elsô sorába egy
HELP szót írunk. Ezeknek a programoknak gyakran
dokumentumtáruk is van a listára érkezett régebbi
levelekbôl vagy egyéb anyagokból.
Somogyi.Csongor Egyre több rendszer fogadja el a userek teljes
név alapján való megcímzését. A kereszt- és a
vezetéknevet . vagy _ jel választja el. (Szóközt
tenni a postafiók címekbe "nem egészséges".)
csongor A csongor felhasználói nevû barátunk postafiókja.
local%domain Az %-ot tartalmazó postafiók nevek további
címeket hordoznak magukban. A % jelet a
levelezôrendszerek jobbról balra haladva @-ra
cserélik; és mint új címet értelmezik, ahová
továbbküldik a levelet. Például elôfordul, hogy a
user@A-domain címre nem tudunk levelet küldeni a
gépünkrôl, de biztosan tudjuk, hogy a B-domainról
igen. Ekkor egyszerûen így kellcímezni a levelet:
user%A-domain@B-domain - és meg fog érkezni.
Leggyakrabban a mail domainek egy intézményt jelölnek ki. Felépítésük hierarchikus:
postafiók@alkörzetN...alkörzet2.alkörzet1.fôkörzet
A Csongor@sch.bme.hu például így szedhetô alkotóelemeire:
Postafióknév: Csongor (mezei felhasználói név) 2. alkörzet: sch (Schönherz Kollégium) 1. alkörzet: bme (Budapesti Mûszaki Egyetem) fôkörzet: hu (Magyarország)A nagyobb számú alkörzetek a kisebbek által hordozott információt pontosítják.
Fôkörzetek
A fôkörzeteknek 3 típusa van: országok, intézmények és hálózatok. Az országokat az ISO 3166 szabvány szerinti kétbetûs rövidítésük jelöli.
Néhány európai ország kódja
AT Ausztria IT Olaszország BG Bulgária LT Litvánia BE Belgium LU Luxemburg CH Svájc NL Hollandia CZ Csehország NO Norvégia DE Németország PL Lengyelország DK Dánia PT Portugália ES Spanyolország RO Románia FI Finnország RU Oroszország FR Franciaország SE Svédország GR Görögország SI Szlovénia HR Horvátország SK Szlovákia HU Magyarország SU a volt Szovjetunió IE írország UA Ukrajna IS Izland UK vagy GB Nagy-BritanniaA britek és az új-zélandiak sajátossága, hogy megfordítják az alkörzetek sorrendjét. A britek az út bal oldalán közlekednek a jármûveikkel, nem kell fennakadni azon sem, hogy a körzeteiket is fordított sorrendben írják. Így aztán néha találkozhatunk ilyenfajta címekkel:
bob@UK.oxbridge.chemistryEzeket a körzeteket Nagy-Britannián kívül "vissza" kell fordítani. Ezt az országokat összekötô átjárók (gateway-ek) általában elvégzik helyettünk. Kivéve például, ha névjegykártyán kapunk ilyen címet.
A második csoportba tartoznak az intézmény fôkörzetek
COM kereskedelmi cég
EDU oktatási, kutatóintézmény
NET a hálózati szolgáltató
MIL katonai szervezet
GOV kormányintézmény
ORG egyéb (non profit) intézmény
Ezek
az ARPA-Internethez tartozó alhálózatok
fôkörzetei. Az ideális az lenne, ha ezek az US
fôkörzet alkörzetei lennének, de amikor a
körzetrendszert megalkották, még eszébe sem jutott
senkinek, hogy esetleg az USA-n kívül is lesznek a
hálózatnak részei.Újabban találkozni lehet egyéb furcsa domainekkel is. Például:
INT nemzetközi szervezet
Az
Internethez nagyon sok más eltérô
felépítésû és rendszerû
hálózat kapcsolódik. A hálózati
fôkörzet ezeket integrálja az Internet egységes
név-körzet címzési rendszerébe:
host!user user@host.uucp
user at host user@host.bitnet
íme
néhány hálózati fôkörzet
aristotel francia akadémiai hálózat
arpa ARPA-Internet, amerikai hadügyi kutatóihálózat
bitnet amerikai akadémiai, kutatóihálózat
cdn kanadai kutatói hálózat
csnet amerikai számítástechnikaitanszékek hálózata
dec DEC EASYnet
dfn Német X.400-as hálózat
earn európai akadémiai kutatóihálózat
funet finn egyetemi hálózat
hepnet fizikus hálózat
iris spanyol X.400-askutatóihálózat
surfnet holland X.400-as kutatóihálózat
uninet norvég kutatói hálózat
és
íme még néhány hálózat ill.
szolgáltató, akiknek nincsen külön
fôkörzetük:
12345,678 12345.678@aol.com
12345,6789 12345.6789@compuserve.com
abcd123a abcd12a@prodigy.com
first second first.second@f789.n456.z123.fidonet.org
123:456/789
host::user ? (DECnet user)
A
? azt jelenti, hogy nem tudható elôre, hogy a VMS mail DECnet
címébôl hogyan fog a gateway körzetet
gyártani.
Gopherek:
MIT sipb.mit.edu Texas Tech cs4sun.cs.ttu.edu Yale yaleinfo.yale.edu IterNIC ds.internic.net Notre Dame gopher.nd.edu BME gopher.bme.hu ELTE gopher.elte.hu HIX hix.elte.huTelnet:
ELLA hugbox.sztaki.hu 203 Netfind netfind.vslib.cz (login: ) Netfind nic.uakom.sk (login: ) Netfind netfind.fnet.fr (login: ) KIS info.cnri.reston.va.us 185
E-mail:
Whois whois@whois.internic.net HIX help@hix.comWWW site-ok:
Netfind http://www.nova.edu/Inter-Links/netfind.html Four11 http://www.four11.com Lookup http://www.lookup.com Infoplus http://www.infop.com/phone InterNIC http://ds.internic.net E-mail Book http://www.vpm.com/emailbook Pobox http://www.pobox.com/p3 SIC http://www.sic.eunet.hu/email/email.shtml HIX http://hal9000.elte.hu/hix/radir.html KIKI http://www.hu.net/kiki
Ország
Nyilvános szolgáltató (ADMD)
Privát szolgáltató (PRMD)
Szervezet
Szervezeti egység
Keresztnév
Vezetéknév
Az attribútumok egy egyértelmû halmazának megadásával lehet a címzettet azonosítani, így hiányos információ birtokában is megtalálható a keresett cím. A gyakorlati megvalósítások elôírják az ország megadását akkor is, ha anélkül is egyértelmû az attribútumhalmaz, hogy ne kelljen minden egyes lekérdezésnél a világ összes országának adatbázisában keresni. Az X.500-as katalógus szolgálat idôvel az X.400-as levelezés felhasználóbarát címzési mechanizmusának hatékony kiegészítô rendszerévé válhat.
Sok hálózat tervezi az X.400-ra való végleges áttérést a levelezésben. A RARE levelezése pedig már X.400 alapú. A RARE (Réseaux Associés pour la Recherche Européenne) európai akadémiai hálózatok együttese, amely magában foglalja az ACONET, Centernet, DFN, Funesco, FUNET, HEANET, JANET, Reunir, Sunet, SURFnet, SWITCH és UNINET hálózatokat.
Az RFC#822 és az X.400 közötti egyik alapvetô különbség, hogy az X.400 a fejrészt teljesen különválasztja az üzenettôl, amit binárisan kódol, így csökkenti annak a veszélyét, hogy a felhasználó véletlenül kárt tesz benne. Az RFC#822 nem tesz különbséget a boríték és az üzenet között sem, így egy betolakodó a titkosított üzenet Subject, Keyword, stb. fejrészmezôit szabadon olvashatja, értékes információkat nyerve belôlük. Az X.400-as boríték csak az üzenetszállításhoz és értelmezéshez szükséges paramétereket tartalmazza, így például célcímet, prioritást, titkossági szintet, igényelt terminál típust stb. Ezek mind függetlenek magától az üzenettôl.
Az X.400 a név-körzet rendszerû címzést sem alkalmazza. Ehelyett ugyanolyan típusú címeket használ, mint a katalógusszolgálat. Ezt "forrás/cél" (O/R) címzésnek nevezik. így egy cím bármilyen egyedi attribútumfüzérbôl állhat, amelynek segítségével a katalógusszolgálat egyértelmûen meg tudja keresni a címzettet az MTA számára.
Az X.400 egy másik elônye, hogy lehetôvé teszi normál szövegeken kívül multimédia komponensek alkalmazását (például fax, hang, stb.). Felépítése pedig minden eddigi rendszernél jobban megfelel az elektronikus feldolgozásnak.
$ cat /etc/passwd | mail -s Passwordok steve@sch.bme.hu
vagy
$ uuencode winona.jpg girl.jpg | mail -s "winona.uu" steve
mail [-iInv] [-s téma] [-c cc cím] [-b bcc cím] to cím
mail [-iInNv] -f [fájlnév]
mail [-iInNv] [-u user]
-v részletesebb üzenetek.
-i nem szakad meg megszakításkérésre
-I interaktív módforszírozása
-n nem olvassa be az /etc/mail.rc-t induláskor
-N induláskor nem írja ki a postafiókban
várakozó levelek fejlécét
-s a subject megadása parancssorból
-c másolat (cc)
-b bcc
-f alternatív postafiókfájlthasznál
-u = -f /var/spool/mail/user
Annyit jó még tudni róla, hogy, ha véletlenül elindult, az exit, ex, vagy x parancsokkal lehet anélkül elhagyni a terepet, hogy a levelek egy részét a $HOME/mbox fájlba mentse, vagy egyszerûen örökre eltüntesse ôket.
Kapcsolódó fájlok
/var/spool/mail/* postafiókok ~/mbox elolvasott levelek ~/.mailrc induláskor végrehajtandó mail parancsok /tmp/R* ideiglenes munkafájlok /usr/lib/mail.*help help fájlok /etc/mail.rc az egész rendszerre érvényes indulóparancsok
offline: Offline üzemmód esetén a levelek a jól karbantartott éjjel-nappal stabilan mûködô szerverre érkeznek. A munkaállomás vagy PC felhasználója a levelezôprogramjának segítségével alkalmanként kapcsolatba lép a szerverrel, és letölti az összes ott várakozó levelét a kliens gépre, majd törli ôket a szerverrôl. Ezután a feldolgozás már teljes egészében helyben történik, a kliens gépen.
online: Online üzemmód esetén a levelek mindvégig a levelezô szerveren maradnak, amiket a kliens programok - akár egyszerre több is - távolról kezelnek.
disconnected: Disconnected üzemmód esetén az ügyfél program elôször kapcsolatba lép a szerverrel, készít egy helyi tükörmásolatot a szerveren lévô postafiókról, majd elbontja a kapcsolatot. Ezután a felhasználó az offline üzemmódhoz hasonlóan dolgozhat a tükörmásolatban lévô levelein. Végezetül a kliens újra felveszi a kapcsolatot a szerverrel, és szinkronizálja a tükörmásolat tartalmát az eredeti postafiók tartalommal.
Az online és a disconnected üzemmód egymásnak alternatívái, de egyik sem cserélhetô fel az offline üzemmóddal, mivel az definíció szerint magában foglalja a levelek letöltés utáni törlését a szerverrôl. A POP ezek közül csak az offline üzemmódot támogatja. Az offline üzemmód nem használható, ha a felhasználó szeretné a leveleit különbözô gépekrôl is elérni.
A levélkézbesítést egy folyamatosan üzemelô szerverre hagyják.
Különbözô operációs rendszerek alól biztosítanak hozzáférést az új levelekhez.
El lehet velük érni az új leveleket a hálózat legeldugottabb sarkából is.
Teljes egészében támogatják az offline (letölt és töröl) üzemmódot.
Vannak kereskedelmi és szabadon terjeszthetô programok is, amik megvalósítják ôket.
Eredeti Internet protokollok, nem igényelnek levelezési átjárót.
RFC-k által definiált nyílt protokollok.
Képes üzenetek hozzáfûzésére távoli kötetekhez.
Be tud állítani alap és felhasználó által definiált állapotjelzôket a levélen (például: új, törölt, megválaszolt).
Támogatja a konkurrens kötethozzáférést, és fölismeri a megosztottan használt kötetek frissítését.
Jelezni tudja az új levél érkezését.
Több kötet egyidejû kezelése
Lehetôvé teszi az INBOX-tól eltérô tetszôleges kötetek elérését.
Támogatja a távoli kötetadminisztrációt (létrehozás, törlés, listázás, átnevezés, stb.)
Támogatja a kötet hierarchiákat (kötetet tartalmazó kötet).
Használható nem e-mail típusú adatok elérésére is. (NetNews, dokumentumok, stb.)
Erôforrásigény optimalizáció
Meg tudja mutatni a levél felépítését a levél letöltése nélkül.
Támogatja az egyes MIME elemek szelektív letöltését.
A szerverrel végezteti a keresô/kiválasztó mûveleteket (ez az egyik legértékesebb tulajdonsága).
Egyelôre kevésbé elterjedt, mint a POP.
IMAP kliensek: ML (UNIX - X - Motif), PINE (UNIX, VMS, DOS, Windows), Oak (UNIX - X - Motif). Az Eudora (Windows) POP kliens. Az Elm (UNIX) és a PMAIL (DOS, Windows) nem ismerik sem a POP-ot sem a MIME-ot.
Fômenü M További parancsokat mutat O Új levél szerkesztése C A kötet tartalomjegyzéke I Kötetek listája L Váltás adott kötetre G Segítség (Help) ? Kilépés Q
-------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 MESSAGE TEXT Folder: INBOX Message 3 of 4 ALL | | | | Date: Fri, 13 May 1995 17:51:17 -1000 | | From: Sokondar Eniko <eniko@sch.bme.hu> | | To: Sara Endre <endre@sch.bme.hu> | | Cc: | | Subject: Kerdes | | | | Szia! | | | | Szeretnék Pine-t installálni DOS alá. Úgy tudom, te is azt használsz. | | Honan tudom letölteni a programot? | | | | Enikô | | | | | | | |? Help M Main Menu P PrevMsg - PrevPage D Delete R Reply | |O OTHER CMDS V [ViewAttch] N NextMsg Spc NextPage U Undelete F Forward | --------------------------------------------------------------------------Mozgás a kötet tartalomjegyzékében
A levél-olvasó ablakban a fejlécet láthatod és alatta az üzenetet magát. Ha az üzenet csatolt állományokat is tartalmaz, a Pine csak felsorolja, de nem jeleníti meg ôket.
A legfelsô sor mutatja a program verziószámát; az ablak nevét; a kötetet; azt, hogy hányadik üzenetet látod; hogy a kötetben hány üzenet van összesen és melyik részét látod az üzenetnek. Mint minden Pine ablakban, az alsó két sor itt is az elérhetô parancsokat mutatja.
Elôzô levél P Következô levél N Ugrás adott sorszámú levélre J Következô új levél [TAB]Mûveletek az aktuális levélen
Kinyomtat Y Megválaszol R Szerkeszt + továbbküld F Továbbpasszol # B Törlésre kijelöl D Törlést megszüntet U Címet átvesz a címjegyzékbe T Félretesz másik kötetbe S Elment fájlba E Teljes fejlécet mutat # H Állapotjelzôt megváltoztat # * UNIX parancsnak továbbít (csô) # |Mozgás a levélben
Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Adott szót megkeres W Csatolt állományt megmutat, elment V
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 COMPOSE MESSAGE Folder: INBOX 4 Messages | | | | To : | | Cc : | | Attchmnt: | | Subject : | | ----- Message Text ----- | | | | | | | | o o o o o o . . . ____===_T__ ____========_T__ ____========_T__ | | o _____ || | | sinko@ | | Veszprém | | | .][__n_n_|DD[ ====___ | Csibi | | almos.vein.hu| | Paál u.4/B | | | >(________|__|_[_______]_|_________|_|______________|_|_____8200_____|_|| |__/oo OOOOO oo` ooo ooo 'o^o o^o` 'o^o o^o` 'o^o o^o` | | | | | |^G Get Help ^C Cancel ^R Read File ^Y Prev Pg ^K Cut Text ^O Postpone | |^X Send ^J Justify ^_ Alt Edit ^V Next Pg ^U UnCut Text ^T To Spell | ---------------------------------------------------------------------------A kurzor mozgatása
A legtöbb terminálon a nyilakkal lehet mozgatni a kurzort a négy égtáj irányába. Emellett használhatók az alábbi billentyûkombinációk is:
Vissza egy karakterrel [Ctrl] + B Elôre egy karakterrel [Ctrl] + F Föl egy sorral [Ctrl] + P Le egy sorral [Ctrl] + N Sor elejére [Ctrl] + A Sor végére [Ctrl] + E Föl egy képernyônyit [Ctrl] + Y Le egy képernyônyit [Ctrl] + V Következô szóra ugrik [Ctrl] + [Space]A szöveg szerkesztése
Törli az aktuális karaktert [Ctrl] + D Törli a megelôzô karaktert [Ctrl] + H Kijelölô üzemmód & [Ctrl] + ^ Kivágja a kijelölt blokkot, vagy az [Ctrl] + K aktuális sort "Kiegyengeti" a bekezdést [Ctrl] + J Visszailleszti az utoljára törölt blokkot [Ctrl] + U vagy sort $
Általános parancsok
Adott szót megkeres & [Ctrl] + W Segítség (Help) [Ctrl] + G Programfutást elfüggeszt * # @ [Ctrl] + Z Szövegszerkesztôt vált # @ & [Ctrl] + _ Újra rajzolja az ablakot ** [Ctrl] + L Fájl beolvasása [Ctrl] + R Helyesírás ellenôrzô @ [Ctrl] + T* Folytatás az fg, vagy kilövés a kill UNIX paranccsal. Soha ne hagyjunk programot felfüggesztve!
** Hasznos, ha valamit a terminálodra írnak, miközben a Pine-ban vagy. Ez megelôzhetô a mesg n shell-paranccsal.
@ A PC-Pine-ban nincsen meg.
& A fejrészben nem aktív.
$ A [Ctrl] + U kettôs jelentése:
A [Ctrl] + U alapjelentése, hogy visszailleszti az utoljára törölt blokkot vagy sort. Viszont közvetlenül egy [Ctrl] + J után a bekezdést állítja vissza eredeti, "kiegyengetés" elôtti állapotába.
Akciók
Elküld [Ctrl] + X Félretesz [Ctrl] + O Megsemmisít [Ctrl] + CVezérlô parancsok a fejlécben
Amikor a kurzor a fejléc mezôkben van, némelyik vezérlô parancsnak különleges jelentése lehet. A változásokról az ablak alján lévô menübôl is tájékozódhatunk.
Állomány csatolása [Ctrl] + J További fejlécmezôk [Ctrl] + R Váltás a címjegyzékbe [Ctrl] + TA [Ctrl] + R (Rich Header) hatására elôtûnô fejrészmezôk között a 3.92-es verziótól már megtalálható az "Lcc" (List CC) is, amivel frappánsan kezelhetôk kisebbfajta privát disztribúciók (körlevelek). Az itt felsorolt címek helyett a címzett a "To" mezôben csak annyit fog látni, hogy "Undisclosed recipients", vagy amit a feladó a To mezôbe írt ":"-tal lezárva.
A Pine nem használja a [Ctrl] + S (XOFF) kombinációt, de a rendszerben ennek ellenére lehet hatása. Ha rejtélyes okból "lefagy" a terminálunk, próbáljuk ki, hogy a [Ctrl] + Q (XON) segít-e!
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 FOLDER INDEX Folder: INBOX Message 3 of 4 NEW | | | |+ A 1 May 13 Matthew Messinger (4,804) Bulletin Boards | | D 2 May 16 Laura Gilmore (1,675) Re: Whois Server Down? | |+ N 3 May 17 Ross Armstrong (1,822) Re: phone numbers | | N 4 May 17 Steve Ericson (1,739) E-mail to Panix | | | | ? Help M Main Menu P PrevMsg - PrevPage D Delete R Reply | | O OTHER CMDS V [ViewMsg] N NextMsg Spc NextPage U Undelete F Forward| ---------------------------------------------------------------------------A legfelsô sor mutatja a kötet nevét, és hogy mennyi levél van benne. Alatta látható a levelek listája. Miden levélnek egy sora van a tartalomjegyzékben, ami az alábbiakból áll:
Állapotjelzô(k)
+ közvetlenül a feladótól érkezett A megválaszolt D törlésre kijelölt N új X csoportos mûveletekhez kijelölt * fontosnak tituláltSorszám
A feladás idôpontja
A feladó
A levél mérete
Ami kifér a képernyôre a témakörbôl
Az alsó két sor, mint mindig, az elérhetô parancsokat mutatja.
Mozgás a tartalomjegyzékben
Elôzô üzenet P Következô üzenet N Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Adott sorszámú üzenetre ugrik J Megkeresi a szót a listában W Következô új levél [TAB]
Mûveletek az aktuális levélen
Kinyomtat Y Megnéz V Megválaszol R Szerkeszt + továbbküld F Továbbpasszol # B Törlésre kijelöl D Törlést megszüntet U Címet átvesz a címjegyzékbe T Félretesz másik kötetbe S Elment fájlba E Állapotjelzôt megváltoztat # * UNIX parancsnak továbbít (csô) # | Rendez S Kijelölt leveleket ténylegesen töröl X Teljes fejlécet mutat # H Kiválaszt csoportos mûveletekhez # ; Parancsok a kijelölt levelekre # A Csak a kijelölt leveleket mutatja # Z# Konfigurálástól függôen elérhetô parancs
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 FOLDER LIST Folder: INBOX 4 Messages | | | | INBOX sent-mail saved-messages | | ASCII listak egyetem | | Internet | | | | | | | | | | ? Help M Main Menu P PrevFldr - PrevPage D Delete R Rename | | O OTHER CMDS V [ViewFldr] N NextFldr Spc NextPage A Add | ---------------------------------------------------------------------------Ha valaki több hoszton sok kötetet használ, esetleg newst is olvas, annak a kötetlistái kinézhetnek így is:
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 FOLDER LIST Folder: INBOX 4 Messages | | | |-------------------------------------------------------------------------| | Incoming Message Folders | | | |-------------------------------------------------------------------------| | | | INBOX Art151 Art-L Old-Student-Acct | | | |-------------------------------------------------------------------------| |Folder-collection <mail/[]> ** Default for Saves ** (Local)| |-------------------------------------------------------------------------| | | | [ Select Here to See Expanded List ] | | | |-------------------------------------------------------------------------| |Folder-collection <Internet>l (Remote)| |-------------------------------------------------------------------------| | | | [ Select Here to See Expanded List ] | | | |-------------------------------------------------------------------------| |News-collection <Subscribed-Groups on monet.art.nowhere.edu> (Remote)| |-------------------------------------------------------------------------| | | | [ Select Here to See Expanded List ] | | | | ? Help M Main Menu P PrevFldr - PrevPage D Delete R Rename | | O OTHER CMDS V [ViewFldr] N NextFldr Spc NextPage A Add | ---------------------------------------------------------------------------A legfelsô sor az aktuális kötetrôl mutat információkat, az alsó két sor pedig a szokásos parancslista.
Mozgás a listákban
Elôzô kötet P Következô kötet N Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Megkeresi az adott szót tartalmazó kötetnevet a W listá(k)banMûveletek a kiválasztott köteten
Megnéz V Töröl D Átnevez R
Parancsok a kötetlistákban
Az elôzôleg aktív kötet tartalma I Kötetlisták kinyomtatása Y Új kötet létrehozása ANews parancsok
Feliratkozás A Leiratkozás D
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 ADDRESS BOOK Folder: INBOX Message 3 of 4 NEW | | | | kandura Zsanett, Pandur KANDURA@btkstud.jpte.hu | | pine-help Pine Help szolgalat help@art.nowhere.edu | | | | irc IRC-HU DISTRIBUTION LIST: | | Cakes@sch.bme.hu | | Steve@sch.bme.hu | | selmi@ludens.elte.hu | | gorgo@ludens.elte.hu | | | | | | ? Help M MainMenu P PrevField - PrevPage D Delete S CreateList| | O OTHER CMDS E [Edit] N NextField Spc NextPage A Add Z AddToList | ---------------------------------------------------------------------------
A címjegyzék ablakban 3 oszlop látható. Az elsô a rövid név (nickname, becenév), amit begépelsz. A második oszlop az illetô igazi neve, ami majd megjelenik, a harmadik oszlop tartalmazza a címet.
Egy egyszerû bejegyzéshez egyetlen cím tartozik. Ellenben létre lehet hozni (disztribúciós) listákat is, amivel egyszerre több címre is küldhetôk (kör)levelek. Ezeket a listaneveket érdemes a "To" helyett az "Lcc" mzôbe írni (Ctrl + R - az üzenet szerkesztô ablakban).A címzettnél a "To" mezôben ilyenkor a listanév szerepel majd, ahelyett, hogy megjelenne az összes cím.
Mozgás a címjegyzékben
Elôzô bejegyzés P Következô bejegyzés N Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Megkeresi az adott szót W
Mûveletek
Szerkeszt E Töröl D Egyszerû bejegyzés létrehozása A Lista létrehozása S Új címet ír a listához Z Fájlba ment XHa a címjegyzéket lapozgatva megnyomjuk a C gombot, nemcsak egyszerûen az üzenetszerkesztô üzemmódba kerülünk, hanem az aktuális cím - amin a kurzor állt elôzôleg - meg is jelenik a "To" mezôben.
Ha egy bejegyzést szerkesztesz, lehetôséged van a 3 látható mezôn kívül megjegyzést is elhelyezni (ami természetesen a levélben nem fog látszani), valamint megadni, hogy melyik kötetbe kerüljön az elküldött levélrôl másolat (Fcc).
UNIX felhasználók által használható menüpont.
1. a közvetlenül csatlakoztatott nyomtatóra
2. UNIX lpr parancs segítségével
3. a felhasználó által megadott parancs segítségével
Password (N)
Megváltoztatja a rendszerjelszót.
Megújítás (U)
PC-Pine menüpont. Kiválasztása esetén a program letölti saját maga legújabb verzióját.
Konfigurálás (C)
---------------------------------------------------------------------------
| PINE 3.93 CONFIGURATION MENU Folder: INBOX 4 Messages |
| |
| personal-name = Revoly Andras |
| user-domain = sch.bme.hu |
| smtp-server = balu.sch.bme.hu |
| nntp-server = news.bme.hu |
| inbox-path = {muff.sch.bme.hu}INBOX |
| folder-collections = Saved-Email {muff.sch.bme.hu}mail/[] |
| "DALOK" dalok/[] |
| news-collections = <No Value Set> |
| default-fcc = <No Value Set: using "sent-mail"> |
| postponed-folder = <No Value Set: using "postponed-msgs"> |
| read-message-folder = <No Value Set> |
| signature-file = <No Value Set: using ".signature"> |
| global-address-book = /etc/addressbook |
| address-book = <No Value Set: using .addressbook> |
| feature-list = |
| Set Feature Name |
| --- ---------------------- |
| [X] enable-full-header-cmd |
| [X] enable-unix-pipe-cmd |
| |
| ? Help E Exit Config P Prev - PrevPage A Add Value |
| C [Change Val] N Next Spc NextPage D Delete Val W WhereIs |
---------------------------------------------------------------------------
Itt személyre szabottan állíthatunk be szinte minden
funkciót, anélkül, hogy elhagynánk a
levelezôt. Néhány változtatás viszont
mindaddig hatástalan marad, míg ki nem lépünk a
Pine-ból és újra nem indítjuk. Az alábbi
billentyûk használhatók:
Megváltoztat C Töröl D Hozzáad, létrehoz A Bekapcsol S Kikapcsol, töröl U
| inbox-path = {muff.sch.bme.hu}INBOX |
vagy ugyanez parancssorból:
$ pine -inbox-path={balu.sch.bme.hu}INBOX
(az "INBOX" mindkét esetben el is hagyható).
PINE.HLP a program beépített helpje
PINE.NDX index a helpfájlhoz
PINERC konfigurációs beállítások
ADDRBOOK címjegyzék fájl
ADDRBOOK.LU címjegyzék index fájl
PINE.SIG aláírás fájl
PINE.PWD kódolt szerver password
PINEDEBG.TXT feljegyzések hibakereséshez
MAILCAP megjelenítési lehetôségek leírása
NEWSRC "elôfizetett" USENET Newsgroupok
$HOME\MAIL\INTRUPTD megszakított levél
$HOME\MAIL\POSTPOND megkezdett, de elhalasztott
levelek
/usr/spool/mail/xxxx AéSZ. "INBOX" (beérkezô
leveleknek)
~/mail AéSZ. leveleskötet könyvtár
~/.addressbook AéSZ. címjegyzék fájl
~/.addressbook.lu AéSZ. címjegyzék index fájl
~/.pine-debug[1-4] feljegyzések a hibakereséshez
~/.pinerc személyi konfigurációs beállítások
~/.newsrc "elôfizetett" hírcsoportok listája
~/.signature AéSZ. aláírás fájl
~/.mailcap megjelenítési lehetôségek leírása
/etc/mailcap megjelenítési
lehetôségek(globális)
/usr/local/lib/pine.info a rendszeradminisztrátor címe
/usr/local/lib/pine.conf globális konfigurációs fájl
/usr/local/lib/pine.conf.f megváltoztathatatlan beállítások
ixed
/tmp/.\usr\spool\mail\xxxx postafiók lezáró (lock) fájl
~/.pine-interrupted-mail hirtelen megszakított levél
~/mail/postponed-msgs elhalasztott levelek
~/mail/sent-mail elküldött levelek másolatai (FCC)
~/mail/saved-messages AéSZ. kötet az eltett leveleknek
AéSZ.
= Alapértelmezés szerintiHa Elmbôl is szeretnénk "látni" a Pine-ban használt köteteinket, írjuk be a következôt:
$ cd
$ mv Mail Mail.old
$ ln -s mail Mail
(A) kandura@btkstud.jpte.hu,
(B) kandura@unicorn.sch.bme.hu
és a (B)-re címzett leveket szeretnénk az (A) címû postafiókban olvasni. Ez esetben a feladat egy lehetséges megoldása:
unicorn:/tmp> cd
unicorn:~> cat > .forward
kandura@btkstud.jpte.hu
[Ctrl-D] ("D"-t ütünk, miközben lenyomva tartjuk a "Ctrl" billentyût)
unicorn:~> chmod 600 .forward
Vesszôvel elválasztva több címet is fel lehet sorolni. Ha a cím elôtt "\" jel van, a helyi levelesládában is marad egy másolat. Ha a levelet egy programnak szeretnénk továbbadni, egy "|" (pipe) jel után kell megadni a programnevet.
Átirányítás megtekintése:
unicorn:~> cat ~/.forward
Átirányítás törlése:
unicorn:~> rm ~/.forward
MAIL> SET FORWARD KANDURA@BTKSTUD.JPTE.HU
(6.2-nél régebbi VMS-en SET FORWARD MX%"KANDURA@BTKSTUD.JPTE.HU")
MAIL> EXIT
$
Átirányítás(ok) megtekintése:
MAIL> SHOW FORWARD
ill. törlése:
MAIL> SET NOFORWARD
Tudósít a jelenlegi átirányításokról:
====> TELL MAILER SHOW FORWARD
Levélben tudósít a kandura@btkstud.jpte.hu címre jelenleg érvényes átirányításokról :
====> TELL MAILER SET FORWARD -e
Átirányítások megszüntetése:
====> TELL MAILER SET FORWARD OFF
vagy
====> TELL MAILER SET NOFORWARD
1. Kreálnunk kell egy ~/.procmailrc nevû fájlt az alábbi módon:
# megjegyzések
:0 [kapcsolók] [:[helyi lock fájl]]
< feltételek (egy sorban legfeljebb egy) >
< pontosan egy parancssor >
Ezek az ún. receptek, amik a hozzájuk tartozó feltételek kiértékelése alapján kerülnek - vagy nem kerülnek - végrehajtásra. A feltételek *-gal kezdôdnek, utána tetszôleges számú szóköznek, és egy - az egreppel teljesen kompatibilis - regexpnek kell következnie.
c bármely nem speciális c karakter saját magával egyezik
\c c karakter speciális jelentését kikapcsolja
^ sor eleje
$ sor vége
. egy tetszôleges karakter - kivéve az újsort (NL)
[...] bármely ... közüli egyetlen karakter. Az a-z tartomány
megengedett forma
[^...] bármely egyetlen karakter, amely nincs a ... között
r1|r2 r1 vagy r2 szabványos kifejezések egyike
r+ r kifejezés 1 vagy több elôfordulása
r* r kifejezés 0 vagy több elôfordulása
(r) szabványos kifejezés (egymásba ágyazható)
Például
a
^From:.*[Ss]teve.*$
regexp illeszkedik a
From: Steve@sch.bme.hu From:steve@alpha.ttt.bme.hu From: stevemintákra, de nem illeszkedik a
_From: Steve@sch.bme.hu From: STEVE@sch.bme.hu From: s5185sza@sun10.vsz.bme.humintákra. (ld. még: man egrep)
Amiket a procmail még ezen kívül támogat:
^ vagy $ új sor (többsoros mintákban)
^^ a vizsgálandó terület legelejére, vagy legvégére
pozícionál
\< vagy \> a szó elôtti vagy utáni karakterre illeszkedik
\/ két részre osztja a kifejezést
A
feltételt el is lehet hagyni, ez esetben mindig igaznak
minôsül. A kapcsolók a következôk lehetnek:
H a fejléc alapján szûr (alapértelmezés)
B az üzenet szövege alapján szûr
D kis- és nagybetû érzékenység bekapcsolása
A az elôzô "A"-t vagy "a"-t nem tartalmazó blokk feltételének
teljesülésétôl függ
a az elôzô "A"-t vagy "a"-t nem tartalmazó blokk receptjének
sikeres végrehajtásától függ
E ez a recept akkor kerül végrehajtásra, ha a közvetlenül
megelôzô nem került
e ez a recept akkor kerül végrehajtásra, ha a közvetlenül
megelôzônél hiba lépett fel
h továbbadja a borítékot a csônek (alapértelmezés)
b továbbadja az üzenetet a csônek (alapértelmezés)
f a csövet (standard kimenet) további szûrôként kezeli
c a procmail ketté osztódik: egyik példánya átugorva a blokkot
a következônél folytatja a feldolgozást, másik példánya csak
az adott blokkot hajtja végre (CC)
w ha a szûrô program hibával áll le, a szöveget nem szûri
W ugyanaz, mint a w, de nem írja ki a hibaüzeneteket
i figyelmen kívül hagy minden írási hibát
r nem próbál meg üres sort beszúrni a levél végére
! a feltétel ellentettje
$ az sh helyettesítési szabályait használva értékeli ki az
utána következô kifejezést
? az utána következô program visszatérési kódja lesz a
feltétel eredménye
< a feltétel teljesül, ha a levél teljes hossza (bájtokban)
kisebb a megadott számnál
> a feltétel teljesül, ha a levél teljes hossza (bájtokban)
nagyobb a megadott számnál
v. ?? a feltétel teljesül, ha a v változó értéke megegyezik a ??
utáni értékkel
\ egybe tartozó sorokat összekötô jel
továbbítás adott kötetbe
! továbbítás egy postafiók címre
| továbbítás egy programnak (csô)
{ ha szóköz, újsor vagy tabulátor követi, segítségével
blokkok ágyazhatók egymásba
^TO (^((Original-)?(Resent-)?(To|Cc|Bcc)|(X-Envelope|Apparently(-Resent)?)-To):(.*[^a-zA-Z])?)
^FROM_DAEMON (^(Precedence:.*(junk|bulk|list)|(((Resent-)?(From|Sender)|X-Envelope-From):|>?From)(.*[^(.%@a-z0-9])?(Post(ma?(st(e?r)?|n)|office)|(send)?Mail(er)?|daemon|mmdf|root|n?uucp|smtp|response|LISTSERV|owner|request|bounce|serv(ices?|er)|
Admin(istrator)?)([^).!:a-z0-9].*)?$[^>]))
^FROM_MAILER (^(((Resent-)?(From|Sender)|X-Envelope-From):|>?From)(.*[^(.%@a-z0-9])?(Post(ma(st(er)?|n)|office)|(send)?Mail(er)?|daemon|mmdf|root|n?uucp|smtp|response|serv(ices?|er)|Admin(istrator)?)([^).!:a-z0-9].*)?$[^>])
:0: * ^TOlinuxlist linux-listaA linuxlist levelezési listáról jövô leveleket a linux-lista fájlba válogatja, miközben a linux-lista.lock fájlt használja lockolásra (a második kettôspont hatására)
:0
* ^From.*domdodom
* ^Subject:.*bukfenc
{
:0 c
! mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu
:0
bukfencek
}
Dömdödöm bukfencrôl szóló
leveleit továbbítja Mikkamakkának, és megtart
belôlük egy másolatot a bukfencek fájlban.
:0 c * ^From.*domdodom * ^Subject:.*bukfenc ! mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu :0 A bukfencekEgy az elôzôvel teljesen egyenértékû megoldás.
:0 c * ^From.*domdodom * ^Subject:.*bukfenc ! mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu :0 * ^From.*domdodom * ^Subject:.*bukfenc bukfencekSzintén ugyanazt csinálja, de egy gondolatnyival lassabb.
:0 c backup :0 ic | cd backup && rm -f dummy `ls -t msg.* | sed -e1,32d`Ha ezzel a két recepttel kezdôdik a .procmailrc, és létezik a $MAILDIR/backup fájl, az utolsó 32 beérkezett levél mindig megtalálható lesz benne.
:0 fhw | formail -I "From " -a "From "A fenti recept - a többi elé beszúrva - megoldja a hibás vagy nem létezô "From" mezô problémáját. (Ennél is egyszerûbb a procmailt a -f kapcsolóval meghívni - ami ugyanezt eredményezi.)
:0 hwc: * !^FROM_MAILER | uncompress fejek.Z; cat >>fejek; compress fejekEz a recept azt írja elô, hogy a minden egyes levél fejléce - ami nem a levelezô rendszertôl érkezett - legyen hozzáírva a fejek fájlhoz, ami pedig a compress nevû standard UNIX tömörítôvel tömörített formában tárolódjon.
:0 hwc: * !^FROM_MAILER | gzip >>fejek.gzUgyanez, a sokkal hatékonyabb GNU zip segítségével tömörítve.
:0 * < 1000 ! mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.huAz 1000 bájtnál rövidebb leveleket Mikkamakkának továbbítja. (Lock fájl nem kell.)
:0 h c * !^FROM_DAEMON * !^X-Loop: mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu | (formail -r -A"Precedence: junk" \ -A"X-Loop: mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu";\ echo "Megkaptam a levelet.") | $SENDMAIL -tEgy egyszerû automatikus válasz küldést megvalósító recept, amely gondosan kiszûri a hurkokat, amik a Mikkamakka által saját magának küldött levelekbôl keletkezhetnek. Ugyanígy megpróbálja elkerülni a levelezô rendszer üzeneteire, és a levelezési listákra történô automatikus válasz küldését is, amennyiben az adott listák követik az általános konvenciókat.
SHELL=/bin/sh # más shell használata esetén át kell írni :0 Whc: vacation.lock * !^FROM_DAEMON * !^X-Loop: mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu | formail -rD 8192 vacation.cache :0 ehc # ha a név nem volt a cache-ben | (formail -rA"Precedence: junk" \ -A"X-Loop: mikkamakka@negyszogletu.kerekerdo.hu";\ echo "Megkaptam a leveledet,"; \ echo "de hétfôig távol vagyok."; \ echo "-- "; cat $HOME/.signature \ ) | $SENDMAIL -oi -tA vacation nevû közkedvelt, automatikus válasz küldô programot procmail segítségével megvalósító recept.
:0 * (^TO|^Subject:.*)TeX[^t] texmailA TeX-rôl szóló leveleket a texmail könyvtárba válogatja egyedi fájlnévekkel. (Lock fájlra nincs szükség, mert minden levél külön fájlba kerül.)
:0 * (^TO|^Subject:.*)TeX[^t] texmail/.Ugyanazt teszi, mint az elôzô recept, de számozott fájlneveket használ. (MH kompatibilis leveles kötetet gyárt)
:0: * bukfenc `date +%y-%m`/bukfencA bukfenc tartalmú leveleket egy havonta változó könyvtárban lévô fájlba szortírozza. (Például 1996 szeptemberében a 96-09/bukfenc fájlba, és a 96-09/bukfenc.lock fált használja lockolásra.)
MONTHFOLDER=`date +%y-%m`
:0 ic
* ? test ! -d $MONTHFOLDER
| mkdir $MONTHFOLDER
:0:
* meeting
${MONTHFOLDER}/bukfenc
Ugyanaz, mint föntebb, de amennyiben a 96-09/
könyvtár nem létezik, létrehozza.
MONTHFOLDER=`date +%y-%m`
DUMMY=`test -d $MONTHFOLDER || mkdir $MONTHFOLDER`
:0:
* meeting
${MONTHFOLDER}/meeting
így is meg lehet oldani.
:0 Wh: msgid.lock | formail -D 8192 msgid.cacheígy lehet szûrni a formail segítségével a keresztpostázott leveleket egy 8K bájtos cache fájlt használva az üzenet azonosítók "megjegyzéséhez".
MAILDIR=Mail :0:/usr/local/lib/emacs/lock/!home!mikamakka!Mail!postafiok * ^Subject:.*valami postafiokKézbesítés GNU Emacs stilusú lock fájlok használatával. (Például RMAIL vagy VM.)
:0 Bb * ^^%! | lprMinden üzenetet, ami postscript fájlnak néz ki, azonnal megpróbál kinyomtatni.
:0 b * ^From[ :].*print-server * B ?? ^^%! | lprCsak a printer szervertôl jövö postscriptnek kinézô fájlokat próbálja meg kinyomtatni.
:0
* ^From[ :].*print-server
{
:0 B b
* ^^%!
| lpr
}
Ugyanerre egy másik megoldás...
:0 HB b * ^^(.+$)*From[ :].*print-server * ^^(.+$)*^%! | lpr...és egy harmadik.
:0 c * !^X-Loop: csongor@balu.sch.bme.hu | formail -A "X-Loop: csongor@balu.sch.bme.hu" | \ $SENDMAIL -oi csongor@balu.sch.bme.huHa csongor a unicorn.sch.bme.hu hoszton, és a balu.sch.bme.hu-n is ugyanazt a fájlrendszert látja a home könyvtárának, és a balura szeretné gyûjteni a leveleit, akkor egy ilyen receptet írhat a közös könyvtárba.
:0
* ^Content-Type: *text/plain
{
:0 fbw
* ^Content-Transfer-Encoding: *quoted-printable
| mimencode -u -q
:0 Afhw
| formail -I "Content-Transfer-Encoding: 8bit"
:0 fbw
* ^Content-Transfer-Encoding: *base64
| mimencode -u -b
:0 Afhw
| formail -I "Content-Transfer-Encoding: 8bit"
}
Ez a recept automatikusan visszakonvertálja a plain-text
tipusú MIME kódolt üzeneteket 8 bites ASCII-vé a
metamail programcsomag mimencode programjának
segítségével.
:0
* ^Subject: file kuld [0-9a-z]
* !^X-Loop: vajk@balu.sch.bme.hu
* !^Subject:.*Re:
* !^FROM_DAEMON
* !^Subject: file kuld .*[/.]\.
{
MAILDIR=$HOME/fileserver
# a fájl küldô könytára alá nem lehet menni
:0 fhw
* ^Subject: send file \/[^ ]*
| formail -rA "X-Loop: vajk@balu.sch.bme.hu"
FILE="$MATCH" # a kért fájlnév
:0 ah
| cat - ./$FILE 2>&1 | $SENDMAIL -oi -t
}
és végezetül egy primitív dokumentum
küldô.
2. Létre kell hoznod egy ~/.forward nevû fájlt ami a
procmail programnak továbbítja a leveleket. Ilyesminek kell benne
lennie:
|/usr/bin/procmail
Ez a lépés el is hagyható, ha az MTA (például sendmail) úgy van konfigurálva, hogy ismerje a procmailt. Ezt bármikor megcsinálhatja a rendszergazda is a dokumentáció alapján. Ilyenkor viszont meglepetést okozhat, hogy hiába töröltük le a .forward fájlt, a procmail továbbra is válogat, mintha mi sem történt volna. Ha letöröljük a .procmailrc fájlt is, akkor már biztosan nem fog tovább csökönyösködni.
S: Send a mail message - Levél küldése,
F: send Files via mail - Fájlok küldése levélben,
B: Browse mail messages - üzenetek böngészése,
O: nOtice boards,
C: Change file server - Másik fájlszerver kiválasztása,
P: Preferences - Beállítások,
E: Edit text file - Szövegfájl szerkesztése,
Q: Quit - exit to DOS - Kilépés.
Ha van új vagy olvasatlanul hagyott levelünk, legfelül megjelenik az új üzenetek olvasásának menüpontja: N: check for New mail.
Ebben az esetben a képernyô alján látható, hogy az adott felhasználónak hány új üzenete van. Így például a KPKO/TIBOR (2 new) jelzi, hogy a KPKO szerveren a TIBOR felhasználónak 2 új levele van. Esetünkben a TIBOR@KPKO.GAU.HU Internet címen található felhasználóról van szó. A helyi Novell LAN-ok felhasználóit azonban az elôbbi (azaz szerver neve/felhasznaló neve) formában kell megadnunk.
Helpet mindig az F1 gomb megnyomásával kaphatunk.
Mindkét esetben a Send Message: Editing Screen szerkesztô képernyô jelenik meg, amelyen a címzett és a tárgy, valamint a levél test kitöltése mellett további lehetôségeink vannak. (A tárolt vázlat esetében persze már nem lesz üres a képernyô.)
Különbözô felhasználói listák, címjegyzékek állnak rendelkezésünkre. Az F2 Local user list az adott LAN felhasználóinak kereshetô címjegyzékét adja, az F3 Address book saját készítésû címjegyzékünk, az F6 Distribution lists a körlevelek küldését támogatja.
Az Interneten való levelezést a címjegyzék segítségével egyszerûsíthetjük le. Elôállításához az F3 után az Ins gombot kell megnyomnunk, majd a megjelenô ablakokat értelemszerûen kitöltenünk.
A Pegazus mail a WordStarhoz vagy a Borland "Turbo" editorához hasonló eszközt nyújt. Ez az elôbbiektôl fôként a blokkok kezelésében különbözik. Néhány fontosabb parancs:
Ctr-K-B blokk kijelölése
Ctr-K-V blokk kivágása
Ctr-K-C blokk másolása
Ctr-K-I másolt vagy kivágott blokk beszúrása
Ctr-Q-F szöveg keresése
Ctr-Q-A egy szöveg kicserélése másikra
Ctr-K-P nyomtatás
Ctr-K-R szövegfájl importja
Ha levelünket szerkesztés közben, elküldés elôtt félbe kell hagynunk, célszerû vázlatként elmentenünk: Save as a draft Ctr-K-S. Ilyenkor választhatunk, hogy maradó (Stationary) legyen-e az üzenet vagy a legközelebbi megnyitás után már ne legyen elôhívható a Send mail messsage/Open draft message menüpontban.
A levéltest szerkesztése közben az F10 Editor menu ezeknek a funkcióknak a menübôl való végrehajtását is lehetôvé teszi.
Szövegfájlokat is felhasználhatunk levélben. Ezt nemcsak a szövegfájl behozatalával tehetjük meg, hanem megszerkeszthetjük az adott fájlt a fômenü E opciójának kiválasztásával is.
Az F9 More options menüpont lehetôvé teszi, hogy beállítsuk a további címzetteket (Cc, Bcc). A Reply to mezôt a rendszer automatikusan beállítja, de meg is változtathatjuk. Eldönthetjük, akarunk-e magunknak megtartani egy másolatot az elküldött levélbôl (Keep a copy?), rejtjelzett legyen-e az üzenet (Encrypt the message?), kérünk-e nyugtát a levél olvasásáról (Confirm reading?) vagy kézbesítésérôl (Confirm delivery?). Az utóbbi nem garantálható Internet üzenetek esetében. Minôsíthetjük levelünket sürgôsnek (Urgent message?), de ennek Internet levelek esetében csak akkor van jelentôsége, ha a címzett is Pmailt használ.
Elhagyhatjuk az aláírást (Omit signature?), ami mindenek elôtt a különbözô Listservereknek küldött üzeneteknél hasznos, mert azok nem tudják az aláírásokat értelmezni.
Ha szükséges és partnerünk fogadni is tudja, küldhetünk MIME formátumú levelet (MIME features?)
Fájlokat is csatolhatunk levelünkhöz az F7 lenyomásával majd Ins után a fájl nevének és elérési útjának megadásával. Fájlokat a fômenü F opciójával is, azaz külön is küldhetünk.
A levél elküldéséhez szükséges billentyûkombináció: Ctrl-Enter.
Egyszerre maximum 64 fájlt küldhetünk. Ehhez a megfelelô ablakban az Ins gomb megnyomása után be kell írnunk a fájl nevét és elérési útját, típusát és az esetleges kódolást. Az utóbbiakhoz felnyíló ablakból választhatjuk ki küldött fájl típusát.
A kódolás formája lehet UUencode, BinHex, ASCII, MIME (szöveges, GIF vagy JPEG kép, Postscript, audio, MPEG video). Mindezt rábízhatjuk a Pmailre (Pmail decides) vagy kódolatlanul is elküldhetjük a fájlt (No encoding). Javasolt a MIME kódolás forszírozása. (!)
Megnézhetjük az adott levél mellékleteként érkezett fájlt/fájlokat (Attachments). A levelet más folderekbe másolhatjuk vagy a New folderbôl törléssel vihetjük át. Az üzenetek továbbítására szolgál a Forward opció. Már itt is kiválaszthatjuk a Reply funkciót, amely - hasonlóan a Forwardhoz - magának a levélnek az olvasása közben is választható. A Send opcióval a menükben való lépegetés nélkül mehetünk a levélküldés funkciójához. A lista rendezettsége lehet dátum, fordított dátum, név és tárgy szerinti, de a sorT opció lehetôvé teszi, hogy a Do not sort változatot állítsuk be, azaz ne legyen rendezettség. Del-lel törölhetô a levél. Az eXtract funkcióval fájlba menthetjük a levél tartalmát: csak a fájl nevét és (az alapértelmezéstôl való eltérés esetén) helyét kell megadnunk. A kódolt fájlok dekódolása itt automatikusan megtörténik, de a rendszer megkérdezi, elvégezze-e ezt.
A nyomtatáskor (Print) felnyíló ablakban megadhatunk minden fontos nyomtatási paramétert.
Az egyéb (Other) opciók közül csak a fontosabbakat említjük meg. Dekódolhatjuk itt is az adott levelet (UUdecode, UNBinHex). A Get message info a levél legfontosabb jellemzôit mutatja meg; feladóját, tárgyát, dátumát, méretét, és hogy van-e melléklete. Lehetôség van arra, hogy egyes elolvasott leveleinket olvasatlannak jelöljük. A levél küldôjét felvehetjük címlistánkra vagy törölhetjük onnan. Hasznos lehet a Locate funkció, amellyel bizonyos betûcsoportokat tartalmazó leveleket találhatunk meg és választhatunk ki.
Enter megnyomásával kezdhetjük meg egy-egy levél olvasását.
Az olvasott szövegben is használhatjuk az editort. A képernyô alján több opciót találunk.
A Headers opció ON/OFF beállításával részletesen vagy röviden látjuk a levél borítékját.
Itt is törölhetjük, továbbíthatjuk, más folderbe másolhatjuk, mozgathatjuk, kinyomtathatjuk az adott levelet, mûködik az eXtract, Forward és a Reply.
Eltárolás után, ha nem mozgattuk a levelet, az a Main folderbe kerül.
A Main folder mellett általában Copies to self nevû folder is van, ha legalább egyszer másolatot tettünk el levelünkbôl. A levelek mozgatásához további foldereket hozhatunk létre az Inserttel.
Itt is lehetséges a törlés, továbbítás, nyomtatás, az eXtract, Forward, Reply, stb.
Szûrôket ugyancsak a fômenü P opciójának kiválasztása után alkalmazhatunk. Megjelölhetünk a To, From, Cc, Subject vagy a Reply to mezôk bármelyikében egy-egy betûcsoportot, amelyek alapján a rendszer az adott szöveget tartalmazó leveleket automatikusan kinyomtatja, másolja, törléssel másolja, törli vagy továbbítja.
Mindezek elôrebocsátásával elmondhatjuk, hogy e-mail útján végezhetünk fájl-átvitelt (Ftp), Archie-keresést, Wais kereséseket; használhatunk gophert, WWW-t; és olvashatjuk a USENET news leveleit.
CÍM: mail-server@rtfm.mit.edu TÁRGY: Levéltest: send usenet/news.answers/ftp-list/sitelist/part1 send usenet/news.answers/ftp-list/sitelist/part2 ... send usenet/news.answers/ftp-list/sitelist/part20Több száz ilyen címet kaphatunk, tehát indokolt az óvatosság, mert a válaszlevelek egyenként kb. 60 kB-osak, összesen tehát több, mint 1MB-nyi anyag fog érkezni.
Ha egy FTP site fájljainak témaköre megtetszett, már a konkrét FTP-mail server-nek küldhetjük az üzenetet, és kérhetjük, hogy vegye föl a kapcsolatot az általunk megadott hellyel, majd hozza el és küldje el nekünk a kívánt állományt.
FTP-mail szerverek (a továbbiakban: <fms>):
ftpmail@ftp.luth.se
ftpmail@src.doc.ic.ac.uk
ftpmail@ftp.uni-stuttgart.de
ftpmail@census.gov
ftpmail@sunsite.unc.edu
ftpmail@decwrl.dec.com
ftpmail@ieunet.ie
ftpmail@ftp.uu.net
ftpmail@cs.uow.edu.au
bitftp@pucc.princeton.edu
bitftp@vm.gmd.de
Ha egy FTP szerver egyik alkönyvtárának (például: pub vagy SimTel/msdos/bbs) tartalmára vagyunk kíváncsiak, az üzenet a következô lesz:
CÍM: <fms>
TÁRGY:
Levéltest:
open <site_név>
cd <alkönyvtárnév> {enélkül a
fôkönyvtár tartalmát kapjuk}
dir
quit
Egy állomány lekéréséhez a
következô levelet küldjük:
CÍM: <fms>
TÁRGY:
Levéltest:
open <site_név>
cd <alkönyvtárnév>
binary {csak akkor kell, ha nem szöveges állományról van szó}
get <állománynév>
dir
quit
A kért fájlokat általában csak egy-két nap
múlva kapjuk meg.
Archie-mail szerverek vagyis Archie szolgáltatók (továbbiakban <ams>):
archie@archie.luth.se
archie@archie.doc.ic.ac.uk
archie@archie.rutgers.edu
archie@archie.sura.net
archie@archie.unl.edu
archie@archie.kuis.kyoto-u.ac.jp
Segítség (Help)
kéréséhez:
CÍM: <ams>
TÁRGY: help
Ha kerestetni akarunk egy fájlt:
CÍM: <ams>
TÁRGY:
Levéltest:
set search sub {csak fájlnévtöredék
megadásakor kell}
find <fájlnév>
Néhány további hasznos parancs:
set maxhits 20{20-ra állítja a keresett találatok számát}
set output_format terse{tömörítve küldi az eredményt}
set match_domain usa{csak FTP helyeken keres}
CÍM: waismail@quake.think.com TÁRGY: Levéltest: HELPAz adatbázisok listájához:
CÍM: waismail@quake.think.com TÁRGY: Levéltest: search xxx xxxHa például a "bible" adatbázis tetszett meg és a "flood" kulcsszót keressük benne (legfeljebb 10 elôfordulásig):
CÍM: waismail@quake.think.com TÁRGY: Levéltest: maxres 10 search bible floodMagát a dokumentumot úgy kaphatjuk meg, hogy a keresôlevélre válaszként érkezett levélben található DOC ID sort pontosan visszaírjuk a szervernek.
gopher@sunserv.kfki.hu
gopher@dsv.su.se
gophermail@eunet.cz
gopher@ucmpl.berkeley.edu
gomail@ncc.go.jp
Egy választott Gopher fômenüjét a következô levéllel kapjuk meg:
CÍM: <gms>
TÁRGY: <Gopher neve> {ha üresen hagyjuk, akkor a saját
fômenüjét adja}
Levéltest: help
Választásunkat úgy juttathatjuk érvényre,
hogy az egész levelet (a menürészt) visszaküldjük
a <gms>-nek egy x-szel megjelölve a választást
(választásokat). Vannak menük, amelyek újabb
menükbe vezetnek, vannak, melyek text állományt adnak,
és vannak, melyek keresést végeznek.
Keresésnél a keresôszót (amely lehet összetett
logikai kifejezés is - például: document and (historical
or government)) - a TÁRGY mezôbe kell írnunk. A
keresés találatai úgy fognak megjelenni, mintha egy Gopher
menüt látnánk.A választásnál egyébként rövidíthetünk. Az egész fölsô menürészt kitörölhetjük a válaszlevélbôl és elég csak az alsó részt visszaküldenünk. Például:
Split=0 bytes/message - For text, bin, HQX messages (0 = No split) Menu=0 items/message - For menus and query responses (0 = No split) # Name=EE Telecommunication Overview Type=0 Port=70 Path=0/.d-f/eetel.info Host=nceet.snre.umich.eduA fenti példa jelentése a következô:
Csatlakozz a 70-es porton a host sorban megadott nevû géphez, küldd el nekem a Path sorban megadott nevû állományt, (melyre a menüben a Name sorban megadott névvel hivatkoztak) és EGY DARABBAN küldd el nekem, tekintet nélkül a méretére.
Ha válaszként üres levelet kapunk vissza, akkor az valószínûleg azt jelenti, hogy a <gms> nem tudott a megadott hoszttal kapcsolatba lépni. Ilyenkor kicsit késôbb újra kell próbálkoznunk.
<wms>-ek:
listserv@www0.cern.ch
listproc@www0.cern.ch
Az <URL> kérô levél pedig:
CÍM: <wms> TÁRGY: Levéltest: send <URL>Az eggyel mélyebben található dokumentumokat is egyben elküldi a szerver a következô üzenet nyomán:
CÍM: <wms> TÁRGY: Levéltest: deep <URL>Van más paranccsal mûködô <wms> is:
CÍM: webmail@curia.ucc.ie TÁRGY: Levéltest: go <URL>
CÍM: mail-server@rtfm.mit.edu TÁRGY: Levéltest: send usenet/news.answers/news-newusers-introA Usenet csoportok listájának megszerzéséhez a következô üzenetet küldjük:
CÍM: mail-server@rtfm.mit.edu TÁRGY: Levéltest: send usenet/news.answers/active-newsgroups/part1 send usenet/news.answers/active-newsgroups/part2 send usenet/news.answers/alt-hierarchies/part1 send usenet/news.answers/alt-hierarchies/part2Egy-egy newsgroup olvasgatásához a gophermail szervereket használhatjuk.
Egy newsgroup új leveleinek megszerzéséhez:
CÍM: <gms> TÁRGY: Levéltest: Type=1 Port=4320 Path=nntp ls <newsgroup neve> Host=info-server.lanl.govVálaszként egy tipikus gopher-menüt kapunk vissza, melybôl kiválaszthatjuk azokat a leveleket, amelyek érdekelnek.
Ha a saját levelet akarunk egy newsgroupnak elküldeni, írjuk meg, lássuk el a megfelelô Subject mezôvel, írjuk alá valódi nevünkkel és e-mail címünkkel, majd küldjük el az alábbi címek egyikére:
<newsgroup neve>@news.demon.co.uk <newsgroup neve>usenet@decwrl.dec.comBelgiumban van egy szerver, amelyrôl ugyan csak egy részét (kb. 1000 csoportot) lehet a newsgroupoknak elérni, de használata egyszerû. Használati utasításhoz:
CÍM: listserv@cc1.kuleuven.ac.be Levéltest: /NNHELP Az elérhetô csoportok listájához:
CÍM: listserv@cc1.kuleuven.ac.be Levéltest: /NEWSGROUPSPéldául 1996. márc. 28-óta ide írt levelek megszerzéséhez:
CÍM: listserv@cc1.kuleuven.ac.be Levéltest: /GROUP <usenet csoportnév> SINCE 19960328000000A Usenet levelek megszerezésének harmadik módszere a WWW segítségével történhet, így még egyszerûbben lekérhetôk azoknak a csoportoknak a levelei, amelyek a CERN-rôl elérhetôek. Az új levelek listája:
CÍM: <wms> Levéltest: send news:<news csoport név>Az új levelek listája és egyben maguk a levelek:
CÍM: <wms> Levéltest: deep news:<news csoport név>Kikerestethetôk levelek a Usenet csoportok levelei közül a Stanford University szolgáltatásának segítségével is. A válaszban azok a levelek lesznek, melyekben szerepelnek az általunk megadott kulcsszavak. Használati útmutatóhoz:
CÍM: netnews@db.stanford.edu Levéltest: HELP
A felhasználók címeinek adatbázisa az RFC822-nek megfelelô. Akinek ettôl eltérô módon mûködik a levelezô rendszere, keresse meg a helyi adminisztrátorát vagy az anon.penet.fi adminisztrátorát (admin@anon.penet.fi).
Azonosítót (ID-t) a "ping@anon.penet.fi" címre küldött levélben lehet kérni. Passwordünk a következôképpen állítható be:
Cím: password@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: <az ön passwordje>Példa:
To: password@anon.penet.fi Subject: setting my password levéltest: 45jhkg3425Ha már beállítottuk a passwordöt, annak mindig szerepelnie kell a levél X-Anon-To: sorában:
Cím: anon@anon.penet.fiPélda:Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: X-Anon-Password: <az ön passwordje> X-Anon-To: <akinek akarjuk>
To: anon@anon.penet.fi Subject: Mai napom levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 X-Anon-To: john@other.comLehetôség van arra, hogy ne állítsunk be passwordöt, de ez nem biztonságos, így ID-nket anonim üzenet küldésére használhatják mások newsgroupokban, vagy zaklató, fenyegetô leveleket küldhet valaki az ID-nkkel. A password megváltoztatásához a következô kell:
Cím: password@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: X-Anon-Password: <az ön passwordje> <az ön új passwordje>Példa:
To: password@anon.penet.fi Subject: password megváltoztatása levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 ot3erpa44wordNe tegyük a Subject: és más mezôket a levéltestbe. Oda csak az X-Anon-To: és az X-Anon-Password: mezô kerülhet. Ne tegyük az X-Anon: mezôket a Subject: vagy a To: mezôbe. A levéltest elsô két sorát használjuk ezekhez. Az X-Anon: mezôknek a sor elején kell kezdôdniük. Ne legyen elôttük szóköz vagy tabulátor. Az X-Anon: mezôbe vagy csak csupa kis- vagy csupa nagybetûvel írjunk. Ha olyan felhasználónak küldünk levelet, akinek nincsen "an<SZÁM>@anon.penet.fi" címe, be kell állítanunk password-öt. A"Cc:"- and "Bcc:" mezôben megjelölt címzettek nem az anon szerver közvetítésével kapják az üzenetet, tehát számukra nem lesz névtelen. (!)
Kétféleképpen küldhetünk anon levelet:
1. címzett@anon.penet.fi
Cím: an<SZÁM>@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: <X-Anon-Password: <az ön passwordje> ha volt passw beállítva> <az üzenet>Példa:
To: an1@anon.penet.fi Subject: üzenet levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 <ha joan@commercial.com beállította ezt a passwordöt> Akármi ...2. Ismert felhasználónak
Címzett: user%host.domain@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: X-Anon-Password: <az ön passwordje> <az üzenet>Példa:
To: john%other.com@anon.penet.fi Subject: Mi újság? levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 Akármi ...Biztonságosabb, ha X-Anon-To: sorral küldjük üzeneteinket.
Az alábbi módon küldünk levelet egy anon.penet.fi felhasználónak:
Cím: anon@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: <X-Anon-Password: <az ön passwordje> <ha be volt állítva password> X-Anon-To: an<SZÁM> <az üzenet>Példa:
To: anon@anon.penet.fi Subject: üzenet levéltest: X-Anon-To: an1 X-Anon-Password: 45jhkg3425 <ha joan@commercial.com beállította ezt a passwordöt> Akármi ...Ismert felhasználónak:
Cím: anon@anon.penet.fi Tárgy: <tetszés szerint> Levéltest: X-Anon-Password: <az ön passwordje> X-Anon-To: user@host.domain <az üzenet>Példa:
To: anon@anon.penet.fi Subject: Mi újság? levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 X-Anon-To: john@other.com Akármi ...Ha igazán "kényes" tartalmú leveleket kívánunk küldeni, mindig próbáljuk ki, rendben mûködik-e minden. Az anon szerver megbízható, de az útba esô szerverek gondokat okozhatnak.
Küldjünk teszt-üzenetet a test@anon.penet.fi címre
Példa:
To: test@anon.penet.fi Subject: teszt levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 Akármi ...Saját anon címünkre
Példa:
To: an48@anon.penet.fi Subject: teszt levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 <ha joan@commercial.com beállította ezt a passwordöt> Akármi ...Valódi címünkre Példa:
To: anon@anon.penet.fi Subject: teszt levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 X-Anon-To: joan@commercial.com Akármi ...Anonim ID megszüntetéséhez a következô üzenetet küldjük:
Példa:
To: remove@anon.penet.fi Subject: Megszüntetem ID-met levéltest: X-Anon-Password: 45jhkg3425 Akármi ...Teljes leírása az alábbi címeken található:
CÍM: help@anon.penet.fi (angol nyelvû leíráshoz) CÍM: german@anon.penet.fi, deutsch@anon.penet.fi (német nyelvû leíráshoz)
Ez teszi lehetôvé, hogy az angolul is számtalan néven nevezett (e-conferences, discussion lists, listserv lists, listearn lists, mailing lists, interest groups, electronic fora) elektronikus vitafórumok, levelezô csoportok résztvevôi legyünk.
Maga a Listserv szoftver a BITNET hálózat eszköze, de jó néhány vitafórum mûködik az Interneten is.
Az elektronikus vitafórumok lehetôséget adnak a konferenciákhoz hasonló információcserére, de nem kell költenünk az utazásra. Nem véletlen tehát, hogy az elektronikus vitafórumokat gyakran elektronikus konferenciáknak is nevezik.
Egy elektronikus vitafórum lehet informális, amikor egy-egy kisebb csoport tagjai üzeneteiket az összes többi résztvevônek címezik. Lehet a kommunikáció formálisabb is, amikor egy nagyobb csoport vitáját egy hivatalos, (vagy félhivatalos) moderátor, sôt esetenként szerkesztô irányítja. Az ô feladata, hogy összegyûjtse a fórumnak küldött leveleket, ellenôrizze, hogy valóban a listára való-e az üzenet, majd engedélyezze a listservnek, hogy elküldje az összes résztvevônek. A vitafórum "gazdáját" gyakran listowner-nek nevezik. A nem-moderált fórumokon az elküldött levelek változatlan formában, közvetlenül jutnak el a részvevôkhöz. Ez természetesen nagyobb felelôsséget is ró a tagokra. Mindenkinek saját magának kell megítélnie, hogy a kérdése, információja közérdekû-e, stílusa megfelel-e a hálózat általános etikai normáinak. A nem-szerkesztett, nem-moderált fórumok profilját sokkal inkább maguk a résztvevôk alakítják.
Egy vitafórum folytatódhat korlátlan ideig, vagy lehet idôleges is. Formája is sokféle lehet. Mi a tág értelemben vett "tudományos" vitafórumokkal foglalkozunk.
A vitafórumok szakmai érdeklôdés szerint alakulnak meg, illetve öltenek új formát. Jelenleg a kiterjedt BITNET hálózatban mintegy 3000 szakmai fórum mûködik. Természetesen egy gépen több fórum is lehet. Egy-egy címlistán általában 400-800 cím található, tehát ennyien kapják meg a beérkezett leveleket.
A fórumok célkitûzése és színvonala nagyon különbözô lehet. Egy-egy fórum valódi arculatát csak úgy ismerhetjük meg, ha jelentkezünk rá, figyeljük tevékenységét. Az elsô néhány hét nehézségei után mindenki megszerzi azt a jártasságot, amelynek segítségével könnyedén eldöntheti, maradjon-e továbbra is a fórum tagja. Egy-egy listára feliratkozni igen egyszerû, tehát érdemes megpróbálni. Ha egy-egy fórumnak tartósan tagja marad az ember, ugyancsak hamar megtanulja, hogyan különböztetheti meg azokat az üzeneteket, amelyeket eleve nem kell elolvasnia, azoktól, amelyekbe érdemes belenéznie, sôt az igazán értékes levelek jelentôs része is felismerhetô a "subject" rovat és a levél feladója alapján.
A hagyományos levelekhez hasonlóan illik üzeneteinket aláírni. Mivel a vitafórumok automatikus válaszfunkcióval mûködnek, jól meg kell gondolnunk, mit válaszolunk, hiszen üzenetünket sokan, talán sok ezren is olvashatják.
A személyeknek szóló, másra nem tartozó üzeneteket mindig az illetô személyes postafiókjának címezzük. Bizalmas levelet ne hozzunk nyilvánosságra a szerzô engedélye nélkül! Ami viszont az egész listát érdekelheti, ne titkoljuk a többiek elôl.
Illendô egy-egy kérdés feltevése elôtt keresést végezni arra vonatkozóan, nem foglalkozott-e már az adott fórum a problémával, hogy ismétlésekkel ne terheljük a résztvevôket. A gyakran ismétlôdô kérdésekre adott válaszokat sokszor egy ún. FAQ (Frequently Asked Questions, GYIK) állományba gyûjtik össze. Az egy-egy témában még járatlan olvasó jól teszi, ha elôbb ezeket tanulmányozza. (A FAQ intézménye egyébként igen elterjedt a hálózatok egy sor más eszköze, problémája vonatkozásában is.)
Levelet, kérdést küldhetünk olyan listára is, amelyre nem vagyunk feliratkozva, de ekkor persze jeleznünk kell, hogy a válaszokat nem "nyilvánosan", hanem saját címünkre kérjük.
A levelezés általános etikettje kapcsán már említett flaming (szó szerint lángolás) abban az értelemben is elkerülendô, hogy esetleg szenvedô alanyai is lehetünk. Vannak ugyanis a hálózaton megrögzött kötözködôk. Hogy írásunkba nehezebben lehessen belekötni, a következôket tehetjük:
Legyünk tekintettel mások véleményére. Saját véleményünket ne kiáltsuk ki soha abszolút igazságnak, inkább írjuk oda: "Szerintem...", "Véleményem szerint...", stb.
Kérjünk elnézést, ha félreértést okoztunk, ne másokat okoljunk ezért, még ha ôk is hibásak benne.
Kerüljük az olyan témákat, amelyek a vitafórumot vagy tagjainak egy részét megbánthatják.
A tág értelemben vett tudományos vitafórumokról tájékoztat, és egyúttal a legfontosabb kalauz a Diane K. Kovacs és csapata (Kent State University Libraries) által készített és rendszeresen frissített "Directory of Scholarly Electronic Conferences (ACADLIST)". Ez az útmutató az alábbi szerkezetben közli a vitafórumokra vonatkozó adatokat.
LN: Név TI: Téma SU: Milyen elektronikus címen lehet feliratkozni ED: Szerkesztett-e? AR: Archivált-e? Ha igen, milyen gyakorisággal? MO: Moderátor, szerkesztô, stb. SA: Intézményi háttér KE: TárgyszavakMegkaphatjuk a LISTSERV@KENTVM.BITNET címre küldött levélben, de van magyarországi gopheres elérése is: URL: gopher://ursus.bke.hu/
A LISTSERV és a hasonló programok használatának különbségeirôl a késôbbiekben lesz szó.
Leveleinket (a Listserv programnak szóló parancsok kivételével) a "listanév@node" címre kell küldenünk. Ha tehát a COMLAW-L@UALTAVM.BITNET listára akarunk eljuttatni egy üzenetet, akkor a címzésünk a következô kell, hogy legyen: COMLAW-L@UALTAVM.BITNET .
Fontos viszont tudnunk, hogy magával az adott gépen (UALTAVM) futó Listserv programmal minden esetben a cím ún. "Listserv változatával" kommunikálhatunk. Vagyis az elôzô címbôl képezve Listserv@ualtavm.bitnet azonosítóval érhetô el maga a gép. Levelünket tehát a Listserv@ualtavm.bitnet címre küldjük a következô tartalommal:
Sub COMLAW-L Keresztnev Vezeteknev (ékezet nélkül)
Ha subject nélküli levelünk elsô sora a fenti volt, akkor 1-2 órán belül "Dear Networker" megszólítással egy üdvözlô levelet kapunk a szervertôl, amelyben a gép közli a legfontosabb tudnivalókat. (Lásd alábbi példánkat!)
Ezzel a levéllel együtt érkezik egy "Output of your job" megjelölésû levél is, amely a végrehajtott utasításokról és a felhasznált gépidôrôl tájékoztat.
A LISTSERV-en a SUBscribe parancs nyomán általában automatikusan felkerülünk az adott listára, kivéve, ha az zárva van (CLOSED), tehát nem lehetünk tagjai. Ha a BY OWNER opció van beállítva, a LISTSERV üzenetet küld nekünk, hogy a lista kezelôjét (listowner) értesítette szándékunkról, amelyrôl majd a listowner dönt. A fenti opciókat a REView paranccsal nézhetjük meg.
Az UNSubscribe lehetôvé teszi azt is, hogy az összes (korábban elôfizetett) listáról egyszerre kijelentkezzünk, például azért, mert e-mail címünk megváltozott. Ennek formája:
UNSubscribe a lista-neve| * < (NETWIDE) >
A csillag bármely nevet helyettesíthet (azaz az összes fórum nevét helyettesíti), a NETWIDE opció pedig lehetôvé teszi, hogy minden szerverhez eljusson az üzenetünk.
A csoportból való kijelentkezéshez a fentiekhez hasonló, de UNSUB vagy SIGNOFF parancsot tartalmazó levelet kell küldenünk. A 4.sz. melléklet mutatja a Listserv üzenetét a COMLAW-L listára való felvételrôl.
A DIGEST egy adott idôszak (például egy hét) alatt beérkezett üzeneteket összegyûjti és egyetlen üzenetként küldi meg a tárgykörök listájával. Ez hasznos lehet, ha valaki elektronikus postafiókjában csökkenteni akarja a zsúfoltságot (mert például több fórumra is jelentkezett).
A NOMAIL parancs ideiglenesen felfüggeszti tagságunkat a fórumból való kilépés (UNSUB, SIGNOFF) nélkül. Ez hasznos, amikor valaki például szabadságon van.
Ha újra kapni akarjuk a leveleket, a MAIL parancsot kell elküldenünk.
A DIGEST, NOMAIL, MAIL parancsokat egyaránt a következô struktúrában kell megadnunk: SET vitafórum_neve parancs, tehát például
SET COMLAW-L MAIL
A REVIEW parancs nyomán a Listserv azt a fájlt küldi el, amely a fórumot, mint egyedi vitacsoportot azonosítja. Ebben szerepelnek a csoport mûködtetésének egyes paraméterei, a listowner (a listát mûködtetô személy) neve. Ez a fájl azonosítja a szerkesztôt és megadja az összes feliratkozott résztvevô nevét és elektronikus címét. Az üzenet formája: REV vitafórum neve f=mail.
A DIGEST, NOMAIL, MAIL, REVIEW, UNSUB, stb. parancsok a címtôl függenek, amelyen az adott fórumra jelentkezett valaki. Ha elektronikus postacímünk megváltozott, vagy a postázó program másként ismeri fel címét, ezek nem fognak mûködni. Ilyenkor a fórum moderátorához kell fordulni.
Példánk a Listservnek a NOMAIL opció beállítására vonatkozó üzenetét mutatja. (Lásd az 5. sz. mellékletet!)
Az "Output of your job" üzenet hasonló a feliratkozáskor kapotthoz.
A legtöbb LISTSERV szerver (a LISTSERV@HUEARN.SZTAKI.HU feltétlenül) rendelkezik információval az ezzel a szoftverrel mûködtetett listákról. Ehhez a LIST GLOBAL parancsot kell elküldenünk a szervernek. Eredményként egy meglehetôsen terjedelmes fájlt kapunk a listák nevével, címével.
A LIST paranccsal megkérhetjük az adott szerveren mûködô listák adatait.
Opciói: Short (rövid leírás)
Long (részletes leírás)
A Global opció az összes szerveren mûködô vitafórumok hosszú listáját eredményezi. A Global mellé egy-egy keresett témájú lista jellegét kifejezô szót tehetünk. Például a LIST GLOBAL CHEM parancs a nevében a kémiával kapcsolatos fogalmakat szerepeltetô listákat adja meg.
A REView parancsot ugyancsak kiegészíthetjük Short opcióval. A Countries opció segítségével kimutatást kapunk arról, hogy a résztvevôk mely országból vannak.
Ha valaki nem emlékszik, melyik listákra iratkozott fel, jól jöhet a Query COMLAW-L* parancssor, amelynek elküldésével éppen erre a kérdésre keresünk (és kapunk majd) választ a LISTSERV-tôl.
Ha azt szeretnénk ellenôrizni, hogy leveleink eljutottak-e a megcélzott vitafórumhoz, két lehetôségünk is van:
Ha a SET COMLAW-L ACK parancssort küldjük el a LISTSERV-nek, üzenetet fogunk kapni levelünk beérkezésérôl, a SET COMLAW-L REPRO pedig azt biztosítja, hogy elküldött levelünkbôl mi is kapjunk egy példányt.
Ha azt akarjuk, hogy nevünk, címünk ne szerepeljen a vitafórumról a REView paranccsal lekérhetô listán, a SET COMLAW-L CONCEAL parancsot kell elküldenünk.
Ennek használatakor parancsainkat nem a megfelelô LISTSERV-nek, hanem a LISTPROC@NODE címre kell küldenünk. (A NODE itt az adott gép címe, tehát például LISTSERV@NODE = LISTSERV@huearn.bitnet, LISTPROC@NODE = LISTPROC@ubvm.cc.edu /fiktív cím!/.
Nagy-Britanniában a JANET hálózaton mûködô vitafórumok a MAILBASE szoftvert használják. Parancsairól tájékozódhatunk, ha HELP üzenettel levelet küldünk a mailbase@mailbase.ac.uk címre.
A feliratkozás módja a Listproc, Mailserv és a Mailbase esetében azonos a Listservével.
A MAJORDOMO szoftvert használó listák esetében a feliratkozáskor nem kell a nevünket megadnunk, viszont opcionálisan lehetôségünk van a címünk megadására. A MAILSERV a JOIN parancsot használja erre a célra.
A Listservhez hasonló programok esetében tehát a listára való feliratkozás szinte kivétel nélkül azonos a Listservnél megszokottal. A feliratkozáson túl azonban az egyéb szolgáltatások igénybevételét eltérô mértékben és esetenként eltérô módon támogatják. Ha sikerült az adott fórumra jelentkeznünk, általában tájékoztatást kapunk az alkalmazható parancsokról. Nézzük meg, hogyan viszonyul ezeknek a szoftvereknek néhány parancsa a Listservéihez:
DIGEST
Listproc: SET <lista neve> MAIL DIGEST
LISTSERV: SET <lista neve> DIGEST
Mailbase: Nincsen.
Mailserv: Nincsen.
Majordomo: SUBSCRIBE <lista neve>-DIGEST
A DIGEST megszüntetése
Listproc: SET <lista neve> MAIL ACK
LISTSERV: SET <lista neve> MAIL
Mailbase: Nincsen.
Mailserv: Nincsen.
Majordomo: UNSUBSCRIBE <lista neve>-DIGEST
NOMAIL
Listproc: SET <lista neve> MAIL POSTPONE
LISTSERV: SET <lista neve> NOMAIL
Mailbase: SUSPEND MAIL <lista neve>
Mailserv: Nincsen.
Majordomo: Nincsen.
Nyugta saját levelekrôl
Listproc: SET <lista neve> MAIL ACK
LISTSERV: SET <lista neve> REPRO (teljes levél)
SET <lista neve> ACK
Mailbase: Mindig nyújtja.
Mailserv: SET <lista neve> ACK
Majordomo: SET <lista neve> ACK
Nyugta megszüntetése
Listproc: SET <lista neve> MAIL NOACK
LISTSERV: SET <lista neve> NOREPRO
Mailbase: Nincsen.
Mailserv: Nincsen.
Majordomo: Nincsen.
Elôfizetôi lista
Listproc: RECIPIENTS <lista neve>
REVIEW <lista neve> F=MAIL
név szerint csoportosítva:
REVIEW <lista neve> BY NAME F=MAIL
országok szerint csoportosítva:
LISTSERV: REVIEW <lista neve> BY COUNTRY F=MAIL
Mailbase: REVIEW <lista neve>
Mailserv: SEND/LIST <lista neve>
Majordomo: WHO <lista neve>
CONCEAL
Listproc: SET <lista neve> CONCEAL YES
LISTSERV: SET <lista neve> CONCEAL
Mailbase: Nincsen.
Mailserv: Nincsen.
Majordomo: Nincsen.
Az eddigiektôl is némileg eltér a Hollosi Information
Exchange (HIX) újságjainak kezelése:Jelentkezés: subs.all@hix.com (a levél tartalma közömbös) Lemondás: unsubs.all@hix.com (a levél tartalma közömbös) A subs.all@hix.com utasítás egyenértékû az összes újságra kiadott subs.ujsagnev@hix.com utasítások együttesével. Az unsubs.all@hix.com utasítás ugyanazt eredményezi, mintha az összes újságra az unsubs.újságnév@hix.com utasítások együttesét adtuk volna ki.
A keresés során az AND (éS) operátor implicit, vagyis például az "s cancer aids in COMLAW-L" kifejezés azonos az "s cancer AND aids in COMLAW-L" keresôkérdéssel. Használhatjuk az OR (VAGY) operátort (például s cd-rom OR online in COMLAW-L) és a NOT (NEM) operátort is (például s cd-rom NOT database in COMLAW-L). Zárójelekkel bokrosíthatunk is: s (cd-rom OR online) AND databases in COMLAW-L.
Lehetséges az idôbeli szûkítés is. Ha egy meghatározott idôpont, vagy idôszak üzeneteire vagyunk kíváncsiak, például az 1993. január óta beérkezett levelek tartalmát kívánjuk csak megismerni: s cancer in COMLAW-L since 93/01/01. Ha az 1992. január 1. és 1993. május 1. közötti idôszak érdekel: s Internet reference service in COMLAW-L from 92/01/01 to 93/05/01
Az alábbi példa mutatja a COMLAW-L vitafórumban az UALTAVM Listserv (Listserv@ualtavm.bitnet) számítógépen végzett keresés lépéseit. Ezeket a lépéseket bármely Listserv-alapú fórum keresésére lehet használni, ha a COMLAW-L nevet a megfelelô fórum nevével és a Listserv címét is a megfelelô számítógépével helyettesítjük. üzenetünket továbbra is a megfelelô Listservnek címezzük és a subject rovatot üresen kell hagynunk.
Példa Listserv keresésre
// Database Search DD=Rules //Rules DD * s law and computers in COMLAW-L Index Print All /*A keresés nyomán két dolgot kapunk vissza. Egyrészt érkezni fog egy üzenet a számítógép tevékenységérôl, másrészt megkapjuk az aktuális output fájlt, amelynek neve DATABASE OUTPUT.
Ha csak egyes leveleket szeretnénk a találati listából kiválasztani és teljes egészükben megkapni, újabb üzenetet kell küldenünk, a Print parancsnál az All (mindet) kifejezés helyett a kért tételnek az indexben megjelölt számát megadva. A kérést rögtön az index fájl megérkezése után el kell küldeni, mert ezek a számok az adatbázis bôvülésével folyamatosan változnak.
Tehát lehetôség van arra, hogy saját magunk indítsunk elektronikus vitafórumot. Ennek módszertanával nem foglalkozunk, de az részletesen megtalálható a téma legkiválóbb amerikai szakértôinek Michael és Diane Kovacsnak Willard McCarty-val közösen írt útmutatójában, amelyet Drótos László fordított magyar nyelvre.
Received: From RKT/MAILQUEUE by charon.gau.hu via Charon-4.0A-VROOM with IPX id 102.930923163541.480; 23 Sep 93 16:35:49 +0500
Date: Thu, 23 Sep 1993 08:33:03 -0600
From: BITNET list server at UALTAVM (1.7f) <Listserv@VM.UCS.UALBERTA.CA>
Subject: Your subscription to list COMLAW-L
To: Tibor Koltay <TIBOR@KPKO.GAU.HU≶
Reply-To: COMLAW-L-Request@VM.UCS.UALBERTA.CA
X-LSV-ListID: COMLAW-L
Dear networker,
Your subscription to list COMLAW-L (Computers and Legal Education) has been accepted.
You may leave the list at any time by sending a "SIGNOFF COMLAW-L" command to Listserv@UALTAVM.BITNET (or Listserv@VM.UCS.UALBERTA.CA). Please note that this command must NOT be sent to the list address (COMLAW-L@UALTAVM) but to the Listserv address (Listserv@UALTAVM).
The amount of acknowledgement you wish to receive from this list upon completion of a mailing operation can be changed by means of a "SET COMLAW-L option" command, where "option" may be either "ACK" (mail acknowledgement), "MSGACK" (interactive messages only) or "NOACK".
Contributions sent to this list are automatically archived. You can obtain a list of the available archive files by sending an "INDEX COMLAW-L" command to Listserv@UALTAVM.BITNET (or Listserv@VM.UCS.UALBERTA.CA). These files can then be retrieved by means of a "GET COMLAW-L filetype" command, or using the database search facilities of Listserv. Send an "INFO DATABASE" command for more information on the latter.
Please note that it is presently possible for anybody to determine that you are signed up to the list through the use of the "REVIEW" command, which returns the network address and name of all the subscribers. If you do not wish your name to be available to others in this fashion, just issue a "SET COMLAW-L CONCEAL" command.
More information on Listserv commands can be found in the Listserv reference card, which you can retrieve by sending an "INFO REFCARD" command to Listserv@UALTAVM.BITNET (or Listserv@VM.UCS.UALBERTA.CA).
Virtually,
The Listserv management
A Listserv üzenete a NOMAIL opció beállításáról a LIBADMIN listán
Received: From RKT/MAILQUEUE by charon.gau.hu via Charon-4.0A-VROOM with IPX id 102.931208155037.288; 08 Dec 93 15:50:43 +0500
Date: Wed, 8 Dec 1993 09:41:33 -0500
From: BITNET list server at UMAB (1.7f) <Listserv%UMAB.BITNET@HUEARN.SZTAKI.HU>
Subject: Output of your job "TIBOR"
To: Tibor Koltay <TIBOR@KPKO.GAU.HU>
> set libadmin nomail
Your delivery options have been successfully set to "NOMAIL". Here are the exact settings now in use for your subscription. Please take a few moments to check that this is indeed what you wanted.
Distribution options for Tibor Koltay <TIBOR@KPKO.GAU.HU>, list LIBADMIN: Ack= No, Mail= No, Files= Yes, Repro= No, Header= Short(BSMTP), Conceal= No
Summary of resource utilization
----------------------------------------------
CPU time: 1.516 sec Device I/O: 109
Overhead CPU: 0.187 sec Paging I/O: 35
CPU model: 4381 DASD model: 3380
account: a felhasználó "dolgai" a rendszerben, amik egy
azonosítón (login név, password, stb.) keresztül
vannak hozzárendelve - gyakran fordítják témaszámnak
address: cím
alfanumerikus terminál, amelynek legkisebb egysége egy karakter
terminál: (pongyolán szöveges terminál)
alias: valaminek egy másik neve
anonymous: névtelen
AOL America Online - Internet szolgáltató
ASCII: American Standard Code for Information Interchange
- 128 egyedi jelbôl álló, szabványos kódkészlet
attachment: külsô fájl csatolása a levélhez (MIME-mal)
attributum: tulajdonság, jellemzô adat
bcc: blind copy - másolat, amelyrôl az elsôdleges
címzett nem szerez tudomást
biff: új levél érkezését jelzô hagyományos UNIX program
bináris: ASCII típusú szövegektôl eltérô (8-bites)
bit: a gépi információábrázolás legkisebb egysége, a
2-es számrendszer egy helyiértékének felel meg -
pl. 3 biten 2*3=8 féle különbözô jel ábrázolható
BITNET: Because It's Time NETwork - a finanszírozási
rendszere miatt nagyon népszerû, de kevésbé
hatékony egyetemi hálózat, melynek fô szolgáltatása
az egyszerû állománytovábbítás
body: az üzenet, beleértve a signature-t (aláírást) is
bounced mail: hibás címzés következtében, vagy egyéb okból a
feladóhoz "visszapattant" elektronikus levél
byte: 8 bit - 256 féle jel - egy karakter (betû)
case kis- és nagybetûk között különbséget tevô
sensitive:
CCITT: Comité Consultatif International Télégraphique et
Téléphonique - Az ENSZ telefon-, távíró- és
adatkommunikációs ajánlások kidolgozásával
foglalkozó munkacsoportja (új nevén ITU-T)
client: ügyfél - valamilyen szempontból szolgáltatást
igénybe vevô gép vagy program
daemon: speciális program valamely protokollportra érkezô
hívás kiszolgálására, vagy egyéb rendszerfunkciók
megvalósítására UNIX-ban
DECnet: a Digital Equipment Corporation cég hálózati
protokollcsomagja
default: alapértelmezés szerinti
delivery: kézbesítés
dial-up line: két modem és egy telefonvonal felhasználasával
létesített ideiglenes kapcsolat
digest: egy listserv opció, minek hatására a szerver egy
adott idôszak alatt beérkezett üzeneteket
összegyûjtve, egyetlen üzenetként küldi meg a
tárgykörök listájával együtt
disconnected: a helyi levelezôprogram olyan mûködése, amelyben a
távoli szerveren lévô postafiók egy helyi másolatán
végez mûveleteket, miközben idônként szinkronizálja
a másolat tartalmát a szerveren lévô változattal
domain: az Internet hosztok címének egy szakasza, amely a
hálózat egy adott méretû tartományát jelöli,
például: sztaki.hu
editor: (szöveg)szerkesztô
ELLA: az IIF program saját levelezôrendszere és
protokollja - használható X.25-ön és TCP/IP-n is
elm: menüvezérelt levelezôprogram (UNIX rendszereken)
EUnet: (European Unix Network) a USENET európai része,
UNIX-alapú hálózat
export: pine-ban egy levél tartalmának kivitele fájlba
eudora: Windows-alapú levelezôprogram (POP kliens)
fake mail: hamis levél
FAQ: gyakran ismétlôdô kérdések (GYIK) - és a válaszok
fcc: helyi leveleskötetbe (folderbe) kerülô másodpéldány
file: fájl, adatállomány
folder: leveleket tartalmazó kötet
forward: levéltovábbítás, levélátirányítás
gateway: olyan gép, illetve szolgáltatás, amely különbözô
hálózatok vagy hálózati információforrások között
biztosít átjárási lehetôséget (például
FidoNet-Internet mail gateway)
GNU: a Free Software Foundation által indított mozgalom,
melynek célja egy szabadon terjeszthetô UNIX írása;
és egyben egy ingyenes licensz neve is
header: fejléc - itt, ami az üzeneten kívül még a levélben
van (RFC#822)
help: menüpont, vagy parancs bôvebb segítség kérésére az
adott programmal kapcsolatban
HIX: Hollosi Information Exchange - Hollósi Józsi elsô
sorban levelezési listái révén (TIPP, FORUM,
OTTHONKA, MOKA, stb.) közismertté vált rendszere,
mely külföldön élô magyaroknak segít az
anyaországgal való kapcsolattartásban (help@hix.com
vagy http://hix.mit.edu)
host: felhasználói programokat futtató gép az Interneten
IMAP: Internet Message Access Protocol - hatékony
protokoll távoli gépen lévô postafiók eléréséhez
(RFC#1730)
INBOX: annak a kötetnek a fiktív neve, amibe az érkezô
leveleket teszi a mailer
interactive: kölcsönös információcsere esete a számítógép és a
felhasználó között, ahol a kiadott parancsra
azonnal reagál a gép
IP cím: hosztok azonosítására szolgáló egyedi szám az
Interneten
ISO 8859-2: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International
(ISO Latin-2) Standards Organisation) karakterkészlet-szabványa -
magyar ékezetes dokumentumok írásához ez ajánlott
junk mail: haszontalan, érdektelen levél
keresztpostázá egy adott levél elküldése több különbözô levelezési
s: listára
kliens: ügyfél, valamilyen szempontból szolgáltatást
igénybevevô gép, vagy program
LAN: Local Area Network - helyi számítógép-hálózat
lcc: list cc - sok cím felsorolását teszi lehetôvé
anélkül, hogy a címzettnél mind megjelenjen a To
mezôben.
Linux: Linus B. Torvalds népszerû szabad UNIX klónja
(nemcsak PC-kre) - ftp://sunsite.unc.edu,
ftp://tsx-11.mit.edu
local: helyi próbálja meg írásra megnyitni ugyanazt a fájlt
lock file: gyakran alkalmaznak ún. lock (lezáró) fájlokat
olyan helyeken, ahol elôfordulhat, hogy több
program (vagy egy program több példánya) egy idôben
- konkurrensen -
mail relay: a levelezôrendszer az általa ismeretlen címû
levelet a mail relaynek továbbítja
mail: levél, ill. a UNIX hagyományos levelezôprogramjának
a neve
mailbox: a felhasználó kötetekbôl álló postafiókja
mailer: levelezô rendszer (MTA)
mailing list: speciális cím, amelyre küldött leveleket a hozzá
tartozó adatbázisban szereplô minden címzett megkap
majordomo: listserver program
man: a UNIX beépített elektronikus felhasználói
kézikönyve - "a UNIX helpje"
metamail: programcsomag MIME üzenetek kezelésére
MIME: Multipurpose Internet Mail Extensions - az Internet
levelezôrendszerének 1992-ben bevezetett multimédia
kiterjesztése, amellyel nem-szöveges (kép, hang,
fax, stb.) állományok is szabványos formában
továbbíthatók levélben (RFC#1521)
MDA: Mail Delivery Agent - néha az MTA-ek nem
közvetlenül, hanem MDA-ek meghívásával helyezik az
üzenetet az címzett levelesládájába (deliver,
procmail, stb.)
modem: MOdulátor/DEModulátor - digitális jeleket analóg
telefonvonalon keresztül továbbító hardware eszköz
MTA: Mail Transfer Agent - a levelek gépek közötti
továbbítására szolgáló program (például sendmail,
smail, mmdf, rmail, mercury)
MUA: Mail User Agent - levelezôprogram - lehetôvé teszi
a felhasználó számára, hogy üzeneteket állítson
össze, küldjön el, és vegyen, valamint
postafiókokat kezeljen (például pine, elm, eudora,
pmail)
MX: Mail eXchanger - a name serverben egy hoszt
levelezését bonyolító szerverre (másik hosztra)
mutató bejegyzést jelent, de a VMS operációs
rendszer korai verzióin SMTP kiegészítés
(TCP/IP-hez) neve is
name server: olyan gép, amely nyilvántartja a hosztnevekhez
tartozó IP-címeket és fordítva. (RFC#883)
NIC: Network Information Center - a hálózattal
kapcsolatos információk terjesztésére létrehozott
amerikai szervezet, az RFC anyagok fô tárolóhelye
és Internet információs központ
nick: becenév - hosszú nevekhez (címekhez) gyakran
rendelnek egy rövidet, amit könnyû begépelni vagy
megjegyezni
NNTP a USENET news (hálózati újság) anyagainak
továbbítására használt protokoll (Network News
Transfer Protocol) RFC#977
nyilvános kulcs, amellyel rejtjelezett adatokat csak a titkos
kulcs: kulcs segítségével lehet elolvasni (public key)
offline: a helyi levelezôprogram olyan mûködése, amelyben
elôször letölti, majd törli a távoli szerveren lévô
postafiók teljes tartalmát, ezután a letöltött
postafiókon helyben végez minden további mûveletet
- a kliens nincs kapcsolatban a szerverrel
online: a helyi levelezôprogram olyam mûködése, amelyben
távolról végez mûveleteket a postafiók tartalmán,
miközben az üzenetek mindvégig a szerveren maradnak
- a kliens folyamatosan kapcsolatban van a
szerverrel
patch: módosítás
path: útvonal
PC-TCP: (DOS-os) PC-kre írt TCP/IP
PGP: Pretty Good Privacy encryption system - igen
hatékony rejtelezô program
pico: a pine primitív szövegszerkesztôje
pine: Program for Internet News & Mail - az elmbôl a
Washington Egyetemen kifejlesztett levelezôprogram
POP: Post Office Protocol - protokoll távoli gépen lévô
postafiók tartalmának letöltéséhez helyben való
használatra (RFC#1725)
postmaster: egyes alhálózatokban vagy gépeken az elektronikus
levelezésért felelôs, a felhasználókat segítô
személy - és egyben a postafiókjának a címe is
postpone: félretesz - a levél írásának megszakítása a késôbbi
folytatás lehetôségével
process: számítógépen futó folyamat (program, vagy
programrész)
procmail: UNIX program a levelek automatikus feldolgozására,
és válasz generálására
protokoll számozott kapcsolódási pontok, amelyek segítségével
port: távoli gépeken futó társfolyamatok fel tudják venni
egymással a kapcsolatot (például a 25-ös az SMTP
portja)
protokoll: a különbözô gépeken azonos hálózati rétegben futó
társfolyamatok kommunikációját leíró szabályok
public key: ld. Nyilvános kulcs
purge: a törlésre kijelölt állományok tényleges (fizikai)
törlése
redirect: átirányít
reply: válasz
RFC: Request for Comments - a ds.internic.net nevû gépen
közzétett, az Internet hálózatban alkalmazott
eljárásokra és ajánlásokra vonatkozó leírásokat
tartalmazó dokumentumgyûjtemény
RSA: egy nyilvános kulcsú titkosító eljárás
RTFM: Read The F...ing Manual - szó szerint: Olvasd el a
k...tt dokumentációt!
save: mentés (általában fájlba) - pine-ban egyik kötetbôl
a másikba
script: kötegelt parancsok (ciklusokkal, feltételes
elágazásokkal, stb.) általában a shell vagy más
parancsértelmezôk számára
secret key: ld. titkos kulcs
sendmail: SMTP-t és UUCP-t is ismerô széles körben használt
UNIX-os MTA
server: szolgáltató, valamilyen szempontból szolgáltatást
nyújtó gép, vagy program
shell: burok - a UNIX parancsértelmezô környezete -
hasonlatos a DOS COMMAND.COM-jához
signature: aláírás
site: hely
SMTP: Simple Mail Transfer Protocol - a levelezés
alapprotokollja Internet hosztok között RFC#821
snail mail: hagyományos (postai) levél
spool: kinyomtatásra váró dokumentumok, elküldendô
levelek, stb. várakozó sora
subject: a levél témája vagy "címe"
task: ld. process
TCP/IP: Transmission Control Protocol/Internet Protocol -
az Internet két meghatározó hálózati protokollja
terminál: általában a billentyûzet és a monitor (hajdanában a
sornyomtató) közös neve - két fô típusa van: az
alfanumerikus (karakteres) és a grafikus (X)
terminál
text: szöveg
titkos kulcs kulcs, amelynek segítségével meg lehet fejteni a
nyilvános kulccsal titkosított adatokat (secret key)
USENET: (UUCPnet) - UUCP segítségével modemen keresztül
összekapcsolt off-line hálózat e-mail és netnews
szolgáltatásokkal - az Egyesült Államok egyik
legrégibb és legnagyobb laza hálózati kommunikációs
csoportosulása, amely elsôsorban a felsôoktatásban
és kutatásban résztvevôk hír- és információcseréjét
biztosítja newsgroup-ok útján
user: azonosítóval rendelkezô felhasználó a rendszerben
UUCP: (Unix to Unix CoPy) - egyszerû fájlmásoláson
alapuló soros vonali kommunikációs protokoll és
programcsomag UNIX rendszerekben
uudecode: a uuencode-olt fájlok dekódolásásra
(visszaállítására) szolgáló program
uuencode: a fájl levélben való elküldéséhez 8 bites (bináris)
fájlt 7 bitesre (ASCII) kódoló - nem szabványos -
program
vacation: egyszerû program, amit gyakran használnak
automatikus válaszküldésre, akik hosszabb idôre
távol vannak a leveleiktôl
WAN: Wide Area Network - nagy kiterjedésû
számítógép-hálózat
white pages: itt: e-mail címkatalógus
workstation: munkaállomás - olyan gép, amely komoly terhelésre
nincsen felkészítve, csak a nagyobb szerverek
termináljaként mûködik
X-terminál grafikus terminál - legkisebb egysége a képpont
X.25: CCITT ajánlás a telefonvonalon megvalósított
csomagkapcsolt hálózati adatátvitel legalsó három
protokollrétegére
X.400: CCITT ajánlás az elektronikus levelezés minden
részletére
X.500: CCITT ajánlás a white pages szolgáltatás szabványára
X: X-Window System - egy idôben akár teljesen
különbözô operációs rendszereken és egymástól
távoli gépeken futó programoknak is közös grafikus
felületet adó rendszer - a grafikus terminálok
alapja
yellow pages: különbözô hosztokon lévô azonos accountok egyetlen
gépen való közös kezelését teszi lehetôvé - de
jelenti telefonkönyvek cégkatalógusát is
Frey, D. - Adams, R.: A Directory of Electronic Mail Addressing and Networks. O'Reilly & Associates, 1989
Kovacs, Diane K. et al: Directory of Scholarly E-Conferences. 9th edn., 1995.
Milles, James: Discussion Lists: Mail Server Commands. Version 1.24, 1994
Rankin Bob: Accessing the Internet by E-Mail. Doctor Bob's Guide to Offline Internet Access. 4th Edition - March 1995 (magyar változat: Rózsa Géza)
Tanenbaum, A. S.: Számítógép-hálózatok. Novotrade 1992
LISTSERV User Guide. EARN Association, 1993 (mailto:listserv@HUEARN.SZTAKI.HU)
http://www.cis.ohio-state.edu/hypertext/faq/usenet/mail (levelezés)
http://www.cac.washington.edu/pine (Pine)
http://www.math.fu-berlin.de/~guckes/elm (Elm)
http://www.myxa.com/elm (Elm)
http://www.kfki.hu/ftp/pcsoft/eudora (Eudora)
http://www.cac.washington.edu/imap (IMAP)
http://www.oac.uci.edu/indiv/ehood/MIME/MIME.html (MIME)
http://ftp.kfki.hu/ftp/rfc/rfc821.txt.Z (SMTP)
http://ftp.kfki.hu/ftp/rfc/rfc822.txt.Z (RFC#822)
http://www.rsa.com/rsalabs/faq (RSA)
http://www.ifi.uio.no/pgp (PGP)
ftp://ftp.pgp.net/pub/pgp/utils (PGP kiegészítések)
http://www.iif.hu/szolgaltatasok/ella (ELLA)
http://www.qucis.queensu.ca/FAQs/email/finding.html (white pages)
mailto:help@anon.penet.fi (anonym levelezés)
ftp://ftp.ripe.net/iso3166-countrycodes (ISO-3166 országkódok)
http://www.cs.tu-berlin.de/user/czyborra/charsets (ISO-8859-2 karakterkódok)
ftp://ftp.tarki.hu/pub/magyar (ISO-8859-2 karakterkódok)
http://www-users.informatik.rwth-aachen.de/~berg/archive/procmail (procmail)
ftp://thumper.bellcore.com/pub/nsb (metamail)
gopger://gopher.mek.iif.hu:70/hh/porta/szint/muszaki/szamtech/wan (MEK)