Bevezetô

Magyar Képzômûvészeti Fôiskola Intermédia Tanszéke jelen szöveggyûjteménnyel olyan jegyzetsorozat kiadását kezdeményezi, mely az új, technikai képek történetét, mûvészi használatát, a tudomány-mûvészet-technika kapcsolatrendszerének változásait és jelenét, a képfajták témakörét illetve általában a médiamûvészet és az intermediális technikák fogalmait mutatná be illetve tenné hozzáférhetôvé tanulmánykötetek, jegyzet illetve munkafüzetek formájában. A kiadás elsôdleges célja, hogy a hallgatók - nem csupán egyetemünkön, de bárhol, ahol erre igény mutatkozik - érvényes, irányadó szövegeken keresztül információkat kapjanak, az oktatók pedig használható, további feldolgozásra (szövegelemzés, összehasonlító vizsgálatok) is alkalmas anyagokhoz jutva hatékonyabb tájékoztatást nyújthassanak e magyar nyelven igen nehezen áttekinthetô területekrôl.

Jelenleg három kötet elôkészületei folynak, melyek bizonyos értelemben egymásra épülve illetve egymást kiegészítve mutatják föl a jelen mediokratikus világberendezkedéshez vezetô történeti utat, ennek veszélyeit és pozitívumait, illetve az értelmezés lehetôségeit. Helyzetünkbôl következôen az a szûrô, illetve szelekciós szempont - mely technikai, politikai, szociológiai és más is lehetne - itt elsôdlegesen mûvészeti s csak másodlagosan történeti vagy elméleti (s nem mûvészettörténeti vagy mûvészetelméleti), mivel olyan használóknak szánjuk, akik a mûvészi alkotómunka keretei között tevékenykedve igényelnek (vagy ha nem is igényelnek, kapnak) tájékoztatást.

Az elsô kötetben tehát olyan alapvetô és magyar fordításban meglévô - illetve magyarul írt - szövegek megjelentetésére illetve újraközlésére kerül sor, melyeket az okatásban használunk, melyek ismerete a hallgatók számára véleményünk szerint elengedhetetlen, s melyek történeti-mediális kontextust teremtve nyújtanak fogódzót a század új mûvészeti technikáinak és szemléletének megértéséhez.

Újdonsága fôként az összeállítás (bár van a kötetben néhány magyarul még nem publikált szöveg is), érdeme csak annyi, hogy a könyvtárakban is nehezen hozzáférhetô, külön-külön keresgélést igénylô írásokat egy irodalomjegyzéknél hatékonyabb formában adja a hallgatók kezébe. Ezen túl az együttes kiadás igen sok szempontú feldolgozó munkára ad lehetôséget illetve reményeink szerint továbbolvasásra (egyes inspiratív mozzanatok önálló munkán alapuló kutatására) ösztönözhet. Viszonylag gyors kiadására (ami a kapott támogatások - melyeket ez úton is köszönünk - és a megjelenés között eltelt idô rövidsége kontextusában értendô) azért került sor, hogy minél elôbb kézbeadható kötettel induljon a sorozat, s ezt már az 1994/95-ös tanév második félévében használni lehessen: az említett Intermedia szakon túl az ELTE posztgraduális videókommunikáció képzésénél illetve a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola Multimédia oktatása keretében (mely programok a kiadásnál is partnereink)

A másodikként elképzelt kötet magyarul eddig még nem publikált, ugyancsak alapvetô tanulmányokat tesz hozzáférhetôvé, melyek a kép különbözô megjelenési formáinak áttekintésén túl szemléltetik az új médiumokkal megváltozott (mûvészet)történeti helyzet átgondolásából fakadó reakciókat s ezek elôzményeit. Többek között új fordításban közöljük majd Walter Benjamin klasszikus tanulmányát, A mûalkotás a technikai reprodukálhatóság korszakában címût, (melyet jelen kötet utolsó munkafázisában hagytunk el , értelmetlennek ítélve a jelenleg hozzáférhetô nehézkes magyar szövegváltozat újraközlését), és írásokat többek között a laterna magica, színfényzene, árnyékvetítés, elektronikus visszacsatolás, telekommunikációs archeológia témaköreibôl.

A tervezett harmadik kötet kizárólag az elmúlt 4-5 év anyagából válogat majd, a computer médiumán át tekintve és különös fontosságot tulajdonítva tudomány és mûvészet kapcsolatának.

Bp. 1994. december 12.

Peternák Miklós