Sárosi
Anita és Szörényi Beatrix
KIRAKAT
Egy éves művészeti projekt
2000.02.24. - 2001.02.23.
Budapest I. ker. Hattyú u. 10/c. www.sztaki.hu/providers/kirakat
Tizenkét installációt készítettünk - havonta váltakozva az utcán,
egy kirakatban - figyelembe véve a természet egy év alatt zajló,
ciklikusan ismétlődő, folyamatos változásából adódó, évszakok és
hónapok szerinti jellegzetességeit. Minden hónapban egy "szobát"
építettünk a kirakatba, ahová szabadon betekinthetett a jarókelő
és amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy site rész, amit az évközbeni
kiállítások megnyitóival párhuzamosan töltöttünk fel az Internetre.
A kirakat, mint kiállítási tér, lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatba
kerüljünk az emberekkel, az Internet pedig, mint nem helyhez kötött
kommunikációs lehetőség, az installációk és a hozzájuk kapcsolódó
kép-hang-szöveg integráció virtuális helye, amely tartalmazza a
járókelők reakcióinak egy részét is. A kirakatok azonosíthatatlanságával
és névtelenségével provokáltuk a nézőt, az Interneten pedig, megpróbáltuk
aktivizálni, hogy keltse életre az oldalainkat. Fontos volt számunkra,
hogy minden kereskedelmi és intézményesült művészeti háttértől függetlenül
dolgozhassunk, mert a kívánt cél elérését ez lehetetlenné tette
volna.
A legtöbb ember kíváncsi arra, hogy mások hogyan élnek. Szívesen
kukkantunk be más emberek lakásába, ha az utcán sétálva lehetőségünk
nyílik benézni valaki ablakán. Ezt a mindennapi voyeurizmust, kíváncsiságot
kihasználva bepillantást engedünk a nézőnek az általunk létre hozott
személyes terekbe. A nyilvános térbe helyezett személyes tér, irritatív
helyzetet hoz létre a néző számára. Ha elsétálva a kirakat előtt
- bocsánatos bűnként - csak egy pillantást vet a "szobára", ugyan
azzal az érzéssel megy tovább, mintha egy ablakon nézett volna be,
ahol nincs otthon a lakó vagy épp átment a másik szobába; ha - kihasználva
a lehetőséget - megáll és körülnéz, felkutathatja a belső teret.
Olyan információk birtokosává válhat, amelyek közelébe semmilyen
más módon nem kerülhetne. Ezzel olyan szerepbe kerítjük a nézőt,
amelyben úgy érezheti magát, mint egy besurranó tolvaj, aki olyasmit
lát, ami nem tartozik rá vagy amitol úgy érzi, hogy esetleg jobb
lett volna nem látnia.
Web: Miközben a kirakatok egymást váltva cserélődtek, a kiállításmegnyitókhoz
igazodva, a website hónapról hónapra folyamatosan bővült, töltődött
tartalommal. A site tizenkét részre tagolódik, egy-egy kirakathoz
egy-egy siterész tartozik, melyeket a közös téma köt össze. A site
és a kirakat egymást kiegészítve, de önállóan is müködőképes. Az
installációkhoz tartozó oldalak, cselekvésre ösztönző, képekbol-szövegekből-hangokból
álló kollázsok. Rejtett oldalakat készítettünk, amelyekre játékok,
feladatok megoldásával vagy véletlenszerűen, esetleg szándékos kereséssel
tud csak továbblépni az érdeklődő. Minél több időt tölt valaki az
oldalakon, annál több informaciót kaphat és minél több figyelmet
szentel az oldalak felkutatására - a kirakatokhoz hasonlóan - annál
inkább belekerül a hallgatózó, leskelődő szerepébe. A website állandóan
tartalmazza a projekt teljes dokumentációját; a kirakatkiállítások
archívumát; egy kirakatgyűjteményt, amely egyrészt általunk készített
és e-mailben kapott, talált kirakatfotókból áll, másrészt pedig
képzőművészeti kirakatok gyűjteménye.
Megjegyzés:
A site tartalmának teljes áttekintése órakat vesz igénybe.
Budapest, 2001. 03. 01.
|