Fröccskatalógus
 

"Kétdecis kis pohárba egy deci bor,  Szikvízbõl is decit önts, ez tiszta sor.  A bor színe se számít ezen ne akadj fel,  Válogatós ne legyél, az arány a szent.  Lehet fehér, lehet rozé, lehet vörös,  Ezt issza itt minden ember ha nem sörös.  Lehet város, metropolisz, lehet vidék,  Jóravaló ember tudja, hogy mit igyék." (L.T.)

A fenti részlet a kisfröccsrõl szól, azokon a sorokon kívül, amelyek az arányokat éneklik meg, a többi a fröccs lényegét tökéletesen meghatározza(pláne a következõ versszakokkal együtt, amiket most helyszûke miatt kihagytunk).
Annak ellenére, hogy magazinunk a sör angol nevét foglalja magába, a fröccsfogyasztás kultúrája, és a fröccsfogyaszók tökéletesen beleillenek a d&b magazine által képviselt életérzésbe, ill. a statisztikák* szerint Magyarországon a többséget õk jelentik, tehát mindenképp foglalkozni kell vele. Ezért hiánypótló a munkánk, amely nem kisebbre válalkozik, mint a fröccsök rendszerezésére, kategorizálására. A kutatás folyamatban van, az alábbiakat lehet elsõ vázlatnak tekinteni.

Mitõl fröccs a fröccs?

A fröccs szóda és bor elegye. Az arány szigorú kánonhoz kötött. Alaptípusai:
1. kisfröccs: egy deci bor + egy deci szóda,
2. nagyfröccs: két deci bor + egy deci szóda,
3. hosszúlépés: egy deci bor + két deci szóda,
4. házmester: három deci bor + két deci szóda,
5.polgármester: hat deci bor + négy deci szóda.
* ha a bor minimum két deci, és a szóda mennyisége nem éri el az egy decit az italt így kérik: "- x deci bort kérek, spriccel!" A

piros

olasz, hárs, muskotályos

Minõsége: (majdnem) mindegy.

Frissítõ hatású, savanykás, enyhén bódító ital (nagymennyiségben még bódítóbb). Népszerûségét az üdítõ hatásának és alacsony árának köszönheti. Titka a buborék arány, ui. ez okozza a gyors felfrissülést, majd az enyhe bódulást, ill. a leghalottabb bort is ihatóvá teszi. Fogyasztása nem kötött helyhez vagy napszakhoz, szemben pl.: a koktélokkal, pezsgõvel, és bárki el tudja készíteni. Létrejötte valószínûleg a hazai borhagyományok következménye, vagyis hogy kell egy állandó, minimális bódultsági szint, ill. hogy a borok nem minden vidéken kielégítõ szinvonalúak.

Hasonló életvezetésrõl tanúskodnak azok az italok, melyeket finnyásabb emberek (általában fiatalok) fogyasztanak: szóda helyett kólával, estleg szõkekólával hígítják a bort: guszti, leó, vbk, vadász, stb. Ezek az italok azonban nem nevezhetõk fröccsnek, tárgyalásuktól eltekintünk.
 
 

*Népszerûbb a bor, mint a sör
A GFK Piackutató Intézet legfrissebb felmérésének megállapítása alapján a bor kedveltebb ital a magyar lakosság körében, mint a sör. A sörfogyasztók aránya kisebb lett, mint a borfogyasztóké: míg egy felnõtt tíz évvel ezelõtt hetenként átlagosan 1,2 alkalommal ivott sört, tavaly már csak 0,6 alkalommal. A felmérés szerint a férfiak 39 százaléka, a nõknek 17 százaléka jelentette ki, hogy szereti a bort. Tíz évvel ezelõtt a válaszadóknak csak 28 százaléka kedvelte különösen a bort, ám tavaly az arány már 30 százalékos volt. A felmérés szerint a borfogyasztási szokások nagy eltéréseket takarnak az országrészek és a korcsoportok között. A borfogyasztás a kisebb falvakban a leggyakoribb, Budapesten viszont az átlagosnál kevesebb bort isznak. Az átlagot leginkább meghaladó borfogyasztás az Észak-, illetve a Dél-Dunántúlon tapasztalható.
(március 20. 16:53 [MTI])